BÜ vizsgatételek

“BE” KATEGÓRIA BÜ VIZSGATÉTELEK

1. Végezze el a járműszerelvény alábbi biztonsági berendezéseinek elindulás előtti ellenőrzését:
   • gumiabroncsok
   • kormányberendezés
   • világító- és fényjelző berendezések,
   • fékberendezések.
2. Végezze el a járműszerelvény felépítményének ellenőrzését!
3. Végezze el a pótkeréktakaró ellenőrzését!
4. Végezze el a pózkocsi támasztóláb ellenőrzését!
5. Végezze el a kerék-tőcsavarok, kerékanyák ellenőrzését!
6. Végezze el a rugókengyelek rögzítettségének ellenőrzését!
7. Végezze el a vonószerkezet ellenőrzését!
8. Ellenőrizze az elektromos csatlakoztatást!

“C” KATEGÓRIA BÜ VIZSGATÉTELEK

Tartalom:

I.1.Világító és jelzőberendezések ellenőrzése, biztosítók
I.2. A tengelykapcsoló ellenőrzése
I.3. A téli felkészülés feladatai
II. 1. Kerékcsere
II.2. A levegőszűrő ellenőrzése
II.3. Az ékszíjak feszességének ellenőrzése
III.1. A gumiabroncs ellenőrzése
III.2. Az akkumulátor elektrolitszintjének ellenőrzése
III.3. A dízel tüzelőanyag-ellátó karbantartása
IV.1. A kormányberendezés ellenőrzése
IV.2. Az akkumulátor állapotának ellenőrzése, és töltése
IV.3. A folyadékhűtés ellenőrzése
V.1. A hidraulikus kormányszervóval ellátott kormányberendezés ellenőrzése
V.2. Indítás külső akkumulátorról!
V.3. A tehergépkocsi kötelező tartozékai
VI.1. A kerékfékszerkezetek ellenőrzése
VI.2. A generátor ellenőrzése
VI.3. Az ablaktörlő és ablakmosó
VII.1. A légfékberendezés ellenőrzése
VII.2.Az elromlott jármű vontatása
VII.3. A dízel tüzelőanyag-ellátó rendszer kisnyomású részének légtelenítése
VIII.1. A légfékberendezés ellenőrzése
VIII.2. Izzócsere a féklámpában
VIII.3. A műszertábla: műszerek, ellenőrző lámpák és kapcsolók

Vizsga tételek „C” és „C1” kategóriához

 I.1.Világító és jelzőberendezések ellenőrzése, biztosítók

• Végezze el a világító- és jelzőberendezések működtetésének ellenőrzését (kapcsolók, visszajelző lámpák)!

A hatósági előírásoknak megfelelően kell a világító és jelzőberendezéseknek működni – tudni kell a hatósági előírásokat.

Helyzetjelző lámpa: elől fehér vagy kadmiumsárga, hátul piros, és 5 W-os teljesítményű. Követelmény, hogy éjszaka jó látási viszonyok mellett 300 m-ről észlelhetők legyenek.

Fényszórók: fehér vagy kadmiumsárga fényt bocsássanak ki – mind a kettő azonosat. Távolsági, tiszta időben legalább 100 m-re világítva meg az út felületét, a műszerfalon kék ellenőrző lámpa világítása jelz a távolsági fényszórók bekapcsolt állapotát. Tompított fényszóró – aszimmetrikus – 40 m-re kell, hogy megvilágítsa az úttestet a szemből érkezők zavarása nélkül úgy, hogy a menetirány jobb oldalán az úttest szélét 70-80 m-re világítja meg a szemből érkezők zavarása nélkül. Tompított fényszóró bekapcsolt állapotban az elé helyezett papírlapot a 3/4 4 óra állásban vílágítja át.

Csak a helyzetjelző bekapcsolt állapotában szolgáltat fényt a fényszóró. A helyzetjelző bekapcsolt állapotát a műszerfalon zöld színü ellenőrző lámpa jelzi. Amennyiben 2+2 fényszóró van elől, a két külső rendelkezik tompított és távolsági fénnyel, a két belső csak távolsági fénnyel. A helyzetjelző bekapcsolt állapotában a rendszámtábla világítása is működik, és álló állapotban 20 m-ről olvashatónak kell lenni a hátsó rendszámtáblának. Ködfényszóró felszerelhető hátsó helyzetjelző ködlámpával, előírás, hogy az első ködfényszóró alsó széle  az úttest szintjétől 25 cm-re legyen, felső széle a tompított fényszóró felső széle fölött nem lehet. A külső széle a fényszórónak a jármű legszélső pontjától 40 cm-nél távolabb nem lehet, csak a helyzetjelzővel együtt lehet bekapcsolni. A hátsó helyzetjelző ködlámpa nagyobb fényerejű kell legyen, mint a helyzetjelző lámpák, szintén nem lehet közelebb az úttest felületéhez az átvilágított képének alsó széle 25 cm-nél, felső széle 1 m-nél távolabb nem lehet az úttest szintjétől, és a féklámpa átvilágított felületéhez 10 cm-nél közelebb nem lehet. A hátsó helyzetjelző ködlámpa bekapcsolt állapotát a műszerfalon sárga színű ellenőrző lámpa kell, hogy jelezze.

Tolató lámpa akkor éghet, (1 vagy 2 db), ha a motor jár (gyújtás be van kapcsolva – a gk. vezetékei áram alatt vannak), és a tolatási sebesség van bekapcsolva. Fehér fényűek lehetnek, alsó szélük az úttest szintjéhez  25 cm-nél közelebb, felső szélük 1.2 m-nél távolabb nem lehet. A gk. belső világítása fehér vagy kadmiumsárga lehet, a vezetőülésből kapcsolható legyen.

Féklámpák fényerejének nappal, ráeső napsütésben legalább 50 m, éjszaka, tiszta időben legalább 300 m távolságból határozottan felismerhetőnek kell lenni, a fényerejének a hátsó helyzetjelző fényerejétől legalább 2.5-szer nagyobbnak kell lenni, automaikusan ki kell, hogy gyulladjon, ha az üzemi fékberendezés az előírt fékhatásnak legalább 10 %-át teljesíti. Féklámpa nélkül forgalomban nem vehet részt.

Irányjelző berendezést a villogó automata vezérli, percenként
90 ± 30 (60 – 120) kell, hogy felvillanjon a borostyán sárga bura alatt az égő olyan fényerővel, hogy a nap rásütése esetén legalább 50 m-ről határozottan felismerhető legyen, a műszerfalon ezt a ritmust kell jelezni zöld színű ellenőrző égő felvillanásainak – ha nem, akkor valamelyik égő nem világít, nem jelez irányváltoztatási szándékot. Nem működés esetén forgalomban nem vehetünk részt, karral, kinyitott ablak mellett (jobb oldalon útitárs segítségével) a vezető felelősségére lehet a forgalomban részt venni.

Kürt-fénykürt a motor álló állapotában is üzemképes kell, hogy legyen, fénykürt a távolsági fényszóró villan fel. A kürt folyamatos, egyhangú és erősségű.

• Mutassa meg a biztosító szekrényt (táblát), cseréljen biztosítót!

I.2. A tengelykapcsoló ellenőrzése

• Végezze el a tengelykapcsoló holtjátékának ellenőrzését, ismertesse az utánállítás szükségességét!

A pedálon mért holtjáték 2-4 cm kell, hogy legyen. A tengelykapcsoló tárcsa kopása miatt a pedálon mért holtjáték csökken, majd megszűnik. Ellenőrzésként, ha az alsó szakaszon tengely kapcsoló pedál az elinduláskor, jó állapotban van. Ha a felső szakaszon van a pedál elinduláskor, utánállítás szükséges, ellenkező esetben rövid használat után csúszni fog a tengelykapcsoló. Ellenőrizhetjük úgy is, ahogy a kéziféket szoktuk. Az egyes vagy hátramenet bekapcsolása után a kéziféket behúzzuk és gázadás nélkül óvatosan engedjük fel a tengelykapcsoló pedált. Ha az alsó szakaszon engedve a tengelykapcsoló pedált, a motor le akar fulladni, jó a tengelykapcsoló beállítása. Ha a felső szakaszon van ilyen tünetnél a tengelykapcsoló pedál, akkor a holtjátékot után kell állítani.

• Ismertesse, hogy miről ismeri fel a csúszást és mi a teendője, ha a tengelykapcsoló megcsúszott!

Menetközben, hirtelen gázadásra a motor felpörög, a gépkocsi nem „húz”. Kézifék behúzása mellett a motor járása és egyes vagy hátramenet tengelykapcsoló használatával történő bekapcsolása után gázadás nélkül óvatos tengelykapcsoló pedál felengedésével, ha nem akar a motor lefulladni, csúszik a tengelykapcsoló. Amennyiben még lehet rajta állítani, be kell állítani a szerkezetet, ha már nem lehet rajta állítani akkor meg kell javíttatni szakműhelyben.

I.3. A téli felkészülés feladatai

• Ismertesse a gázolaj megválasztását és kezelését télen!

Csak kereskedelmi forgalomban – kutaknál vásárolható gázolaj megfelelő, mert az ülepített. Létezik nyári és téli gázolaj. A -15°C-ig a téli gázolaj megfelelő, ettől hidegebb idő esetén petróleum adható hozzá 30 %-ban, mely gátolja a paraffin kiválását, amely a főszűrőn dugulást, üzemképtelenséget okoz. A +5°C alatti hőmérsékletnél ajánlott a téli gázolaj használata vagy petróleum adalékolása. A petróleum helyett lehet használni dermedést gátló adalékot is.

• Mondja el, hogy télen nagyobb hidegben milyen módon történhet a motor beindítása (izzítógyertyás, startpilót, láng-izzógyertya)!

Indításkor kb. 80-100 fordulattal percenként forgatja meg a motor főtengelyét az indító motor, ami miatt az összesűrített levegő nem éri el a hőfelesleg adáshoz szükséges hőmérsékletet, nem, illetve nehezen jön létre a gázolaj öngyulladása.

Izzógyertyás kivitelt főleg kamrás kivitelű motoroknál alkalmazzák. Az izzógyertyák a kamrában levő levegőt felmelegítik 30-40 másodperc alatt vörösen izzó részükkel, majd teljes gázadás mellett indítunk. Beindítás után a gázpedálról lábunkat levesszük. A műszerfalon is van izzószál, mely tájékoztat az izzítás milyenségéről. Sorba kötöttek az izzító gyertyák, egy-egy 1,7 V feszültségűek. Újabban vannak olyan berendezések, melyeknél a műszerfalon ellenőrző égő elalvása jelzi az indíthatóságot, a kamrák légtereinek kellő felmelegedését.

A startpilot indítási módszert a közvetlen befecskendezésű motoroknál alkalmazzák. Tartályban tárolva van kb. 300 cm³ könnyen gyúló és párolgó folyadék, melyből indítás alkalmával háromszor szabad a kézi működtetésű szivattyúval indító folyadékot a csővezeték és a porlasztó segítségével a szívócsőbe juttatni, ahol az áramló levegőben elporlasztódik, és a motor beindul. Megközelítően 100 indításhoz elegendő a tartályt feltöltő „Tartály” töltőpalackban, melyből a műszerfalon lévő tartály feltölthető az öngyújtókhoz hasonló módon.

Láng-izzógyertya az IFA motor tartozéka. Indításkor a mágnes-szelep a főszűrőt és a láng-izzógyertyát csővezeték útján összekapcsolja. A láng-izzógyertya a motor szívócsövébe van beépítve. Indításkor a mágnes-szelep nyit, gázolajat enged a láng-izzógyertyára, ami ott elgázosodik, majd meggyullad, ami melegíti a levegőt, a motor könnyebb indítását segíti elő.

• Végezze el a hidegindító berendezés ellenőrzését!

Izzógyertyák esetében, ha az ellenőrző szál a műszerfalon nem izzik fel, akkor szakadás van, az egyik gyertya elégett. Ha zárlatos valamelyik gyertya, akkor a szokottnál intenzívebben hevül fel az ellenőrző szál, nem vörösen, hanem fehéren izzik, és 30-45 másodperc alatt el is éghet, he nem kapcsoljuk ki és nem cseréljük ki a zárlatos izzógyertyát.

A láng-izzógyertyát időnként vegyük ki és koromtalanítsuk, a mágnes-szelepet kell időnként ellenőrizni, hogy feladatának megfelelően működik-e.

A startpilot szerkezetet a tél előtt ellenőrizzük. A szívócsőbe nyúló fúvókát tisztítsuk meg, fúvassuk ki. A tartályt eredeti töltő palackból töltsük meg, tiszta étert vagy éter tartalmú készítményt tilos használni. A töltőpalackot hűvös helyen szabad csak tárolni.

II. 1. Kerékcsere

• Végezze el a kerék le és felszerelését, ügyelve a biztonsági szabályokra!

Rögzítjük a gk-t sebességbe (1 vagy R), kézifékkel (ha nincs fagyveszély), a defektmentes oldalon ékkel (hátsó kereket két oldaltól). Helyezzük el az emelési ponton biztonságos biztonságos felületi alátámasztással az emelőt, oldjuk a kerék rögzítő csavarjait (átlósan). Emeljük meg a gk-t. Csavarjuk ki a rögzítő csavarokat, vegyük le a defektes kereket, és tegyük fel a pótkereket. A csavarokat húzzuk meg átlósan (2-2 fordulati húzással) amíg lehet, mert elfordul. Engedjük az emelővel a talajra a gk-t, majd húzzuk meg a csavarokat átlósan és fokozatosan teljes rögzítésig. Pakoljunk össze, elindulunk, és kb. 30-40 km lefutás után megállunk, és ellenőrizzük a csavarokat, hogy nem lazultak-e meg. Trilexpánt esetén tisztítsuk meg a küllők felfekvő részét és a csatlakozó hevedereket. Helyezzük a kereket a küllőkre, vigyázva, hogy a szelep és a rögzítő heveder megfelelő helyre (küllő közé) kerüljön, a csavarokat sorba (nem átlósan) kell meghúzni.

• Ismertesse, hogy a kerékcsavarokat (anyákat) mikor kell ellenőrizni, ill. utána húzni!

Kerékcsere után 30-40 km. megtétele után, illetve tanácsos 8-10 ezer km-ként az összes keréknél. Meg kell nézni az anyák és a tőcsavarok épségét, szükség esetén cserélni kell őket.

II.2. A levegőszűrő ellenőrzése

• Mutassa meg a levegőszűrőt!

Fémlemezházban van beépítve a levegőszűrő, a motor szívó oldalán található. Újabb típusokon papírbetétes, régebbi típusokon még olajtükrös a levegőszűrő.

• Ellenőrizze a szívórendszert!

Egyes gk műszerfalán jelez egy piros fényű lámpa, ha a levegőszűrőt tisztítani vagy cserélni kell. A gázpedál benyomásával növeljük a meleg motor fordulatszámát, és figyeljük az ellenőrző műszert, illetve a lámpát. Ha a műszert teljes piros mezője látható, vagy a jelzőlámpa kigyullad, akkor a szűrőt tisztítani vagy cserélni kell. Szemrevételezéssel ellenőrizzük a szívórendszer csőkötéseinek épségét, állapotát.

• Végezze el a napi karbantartást!

Indulás előtt ellenőrizzük a légszűrő áteresztő képességét a műszerfalon található ellenőrző műszer segítségével. Szükség esetén tisztítsuk, vagy cseréljük ki a szűrőbetétet. A fémlemezház egyes papírbetétes szűrőknél úgy van kialakítva, hogy van porgyűjtője, azt kell kitakarítani úgy, hogy a szívótorkot tiszta ruhával befedjük, ne tudjon oda a por bejutni. A papírbetétet kb. 4-5 ezer kilométerenként belülről 3-4 bar nyomású levegővel átfúvatjuk, vagy kívülről porszívóval igyekszünk a port kiszívni belőle, így meghosszabbítva az alkalmazhatóságát. Általában 10 ezer kilométerenként a papírbetétet cseréljük ki.

II.3. Az ékszíjak feszességének ellenőrzése

• Ismertesse, hogy mikor végezhető el az ellenőrzés (balesetvédelem)!

Álló motornál végezhető el, és gondoskodni kell arról, hogy az ellenőrzés során más se tudja beindítani a motort.

• Ismertesse az ékszíj megengedett behajlását!

A feszességet naponta tanácsos ellenőrizni. Közepes erővel a leghosszabb ékszíjáig felénél benyomva 1-2 cm legyen a behajlás. Pontos adatot az ellenőrzésre az adott járműkezelési utasítása tartalmazza.

• Végezze el az ékszíj állapotának, feszességének ellenőrzését és ismertesse az utánállítást!

Szemrevételezéssel ellenőrizzük az ékszíj állapotát. Ne legyen rajta repedés, kezdődő szakadás. A feszesség ellenőrzése az előző pont szerint. Utánállítás többféle kivitelezés, szerkezeti kialakítás szerint – egység lazítás, feszítés, rögzítés vagy pl. ékszíjtárcsa 2 félből van, távolságtartó alátétek számának változásával, vagy feszítő tárcsák segítségével.

III.1. A gumiabroncs ellenőrzése

• Ismertesse, hogy mikor célszerű a gumik légnyomását mérni, majd mérje meg a gumiabroncs légnyomását!

Elindulás előtt célszerű mérni, amíg hideg a gumi, mert az indulás után, menet közben a gumi melegszik, emiatt magasabb lesz a nyomás benne. Hetenként kell mérni mérőórával. A tehergépkocsiknál fel kell tüntetni a kívánt légnyomás értékét és mértékegységét a kerék felett a sárvédőn. A méréshez a mérőműszert nullázás után centrikusan – a szelepsapka levétele után – a szelepszárhoz nyomjuk, hogy csak a mérőműszerbe menjen levegő, nem szökjön a szabadba.

• Ellenőrizze a gumiabroncs mintázatának mélységét (kopását)!

A mintázat mélysége mérőműszerrel, tolómérő mélységmérőjével, vagy gyufaszállal mérhető – az utóbbiak csak kb. értékben. A 75 cm külső átmérőnél kisebb keréknél a minimum 1.6 mm, ettől nagyobb külső átmérő esetén 5 mm a minimum. Nyugati országokban 3, ill. 5 mm az alsó határ. Az ellenőrzést mindig a legjobban kopott részen kell végrehajtani.

III.2. Az akkumulátor elektrolitszintjének ellenőrzése

• Végezze el az elektrolit szintjének ellenőrzését.

Üvegcső vagy esetleg átlátszó műanyagcső, esetleg fapálca segítségével a celladugók kicsavarása után ellenőrizhető a szint. A cellalemez felett 1-1.5 cm – rel legyen a felső szint, min. 1. Cm. Az újabb fajta akkumulátorok esetében a ház oldalán található szintjelzés segítségével ellenőrizhető.

• Mondja el, mikor megfelelő a folyadékszint magassága és a hiány mivel pótolható!

1-1.5 cm-rel legyen ellepve a cellalemez minden cellában. Nyáron hetenként, télen kéthetenként kell ellenőrizni. A hiány csak desztillált vízzel pótolható.

III.3. A dízel tüzelőanyag-ellátó karbantartása

• Mutassa meg a tápszivattyút, ismertesse feladatát és karbantartását!

A tápszivattyú az adagolóra, tömítetten szerelt egység. Feladata az üzemanyag szállítása a tartályból a főszűrőkön át az adagolóba kb.
1.5-1.7 bar nyomással. A tápszivattyú ülepítő és előszűrőjét időnként – szükség szerint – tisztítani kell a motor álló állapotában. Szedjük le az ülepítőt – általában üveg -, a benne lévő előszűrővel együtt, petróleumban mossuk meg, majd gondosan, tömítésével együtt szereljük vissza, és kézi tápszivattyúval töltsük fel az ülepítőpoharat, hogy üzemelés beindításakor ne következzen be belevegősödés, leállás.

• Mutassa meg a főszűrőket, ismertesse feladatukat és karbantartásukat!

A főszűrőkhöz a tápszivattyútól érkezik és távozik az adagoló közös tüzelőanyag ellátó csatornához csővezetéken (1.5-1.7 bar nyomáson) a gázolaj. Feladatuk az előszűrőn túljutott „lebegő” szennyeződés kiszűrése filces vagy filces és papírbetétes szűrő útján. Fedelén van feltöltő és légtelenítő csavar, valamint túlfolyó szelep, melytől csővezeték útján többlet gázolaj, valamint a gázolajból kiváló levegő jut el a tartályba. A főszűrőket időnként (10-15 ezer kilométerenként) cserélni, tisztítani kell.

Oldjuk a főszűrő rögzítő csavarjait a motor álló állapotában. A szűrőházakból vegyük ki a szűrőket, a házakat és a filc szűrőt gondosan tisztítsuk meg petróleumban vagy gázolajban, a papírbetétet cserélni kell – ez a finom szűrő.

• Mutassa meg a befecskendező –szivattyút, mutassa meg az olajszint ellenőrzésére és az olaj utántöltésére szolgáló nyílásokat (ha nincs az olajozási rendszerbe kötve)!

A befecskendező szivattyú a motor hengereinek porlasztóival van egy-egy csővel összeköttetésben – erről ismerhető fel könnyen. Feladata: a hengerekbe beszívott és összesűrített levegőhöz adagolja a terhelés mértékének megfelelően, mindenkor meghatározott nyomással, a fordulatszámtól függő időpontban a porlasztókon keresztül a gázolajat. Ha nincs a motor olajozáshoz csatlakoztatva, akkor ugyanolyan motorolajat használunk, mint a motorhoz. A szivattyú házában mérőpálcával tudjuk ellenőrizni a szintet – minimum, maximum között kell lennie a szintnek – , melynek kivételével a helyén lehet a hiányt pótolni. A fordulatszám-szabályozó felső burkolat részén van az olaj-beöntő nyílás, az ellenőrző csavar az alsó felületen van. Annak kicsavarásával lehet az olajszintet ellenőrizni. Ha csorog, ott az olajszint megfelelő. Olajcsere a motor olajcseréjekor.

IV.1. A kormányberendezés ellenőrzése

• Mutassa meg a kormányberendezés részeit, ellenőrizze holtjátékát!

A kormányberendezés részei: kormánykerék, kormányoszlop, kormánymű – lehet szervó rendszerű – kormánykar (alsó, felső), tolórúd, irányítókarok, függőleges csapszegek, tengelycsonkok, gömbcsuklók, összekötőrúd, nyomtáv-rúd.

A megengedett holtjáték 5-15 fok lehet, a kormány külső kerületén mérve az elmozdulás 20-60 mm lehet. Kormányszervó esetén a mérést alapjáraton járó motornál végezzük.

• Ismertesse a holtjáték megnövekedésének okait, következményeit, és a szükséges teendőket!

A holtjáték megnövekedése a kormányberendezés komplett szerkezeti részének kopásából, esetleg lazulásából származik: kormánymű, gömbcsuklók, függőleges csapszegek kopásából, lazulásából, valamint azok perselyeinek kopásából. A fellazult, vagy kopott alkatrészek megszorulhatnak ezért a kormányt nehezebb lesz tekerni, illetve a nagyobb holtjáték miatt a jármű nehezebben irányítható ami balesetveszélyes. A meghibásodott kormányberendezést szakműhelyben javíttassuk meg.

IV.2. Az akkumulátor állapotának ellenőrzése, és töltése

• Végezze el az akkumulátor (rögzítettség, feszültségmérés egyszerű módszerrel) ellenőrzését!

Ellenőrizzük, hogy az akkumulátor a tartóban kellően rögzítve legyen. Ha rögzítő elem tönkre ment cseréljük ki. Az akkumulátor feltöltöttségét ellenőrizhetjük terhelő villával, illetve, ha erre nincs lehetőség, akkor helyette bekapcsoljuk a fényszórót. Ha a fényereje csekély, valamint az indító motor nehezen, „nyögve” forgatja a motort, az akkumulátor nincs kellő mértékben feltöltve, kapacitása csekély.

• Ismertesse a pólusok és saruk, valamint a fedél tisztítását!

A fedelet, pólusokat, sarukat, celladugókat tiszta vízzel, esetleg vizes ruhával tisztítsuk meg, töröljük szárazra. A celladugók lélegző nyílását fúvással ellenőrizzük, hogy szelel-e. A pólusokat és a sarukat belül polír csiszolóvászonnal csiszoljuk meg, töröljük meg tiszta száraz ruhával, szereljük fel, és lehetőség szerint kenjük be vazelinnel.

• Mondja el az akkumulátor töltésének szabályait és a munkavédelmi előírásokat!

Töltésre egyenáramot használhatunk. Celladugók kicsavarása után a töltő berendezés pozitív (piros) és negatív (kék) csatlakozó csipeszét az akkumulátor azonos pólusaira csíptetjük, a készülék csatlakozó dugaszát bedugjuk a fali dugaszoló aljzatba, beállítjuk a töltőáram erősségét. A megfelelő érték az akkumulátor névleges kapacitásnak 1/10 része. Az elektrolit intenzív pezsegése a jele a feltöltött állapotnak. A töltőhelyiség nagy légterű, szellőztetett helyiség legyen, ahol nyílt lángot használni nem szabad.

Ha az akkumulátor elektrolitje – kénsav – kifröccsen, maró hatása miatt, bő vízzel mossuk meg azt a testrészt vagy ruházatot, amelyet ért.

Az akkumulátorra ne helyezzünk semmit, különösen ne fémtárgyat, mert rövidzárlatot okozhat. Kocsiból kiszereléskor először a negatív (-) majd a pozitív (+) sarut vegyük le. Beszereléskor először a pozitív, majd a negatív sarut csatlakoztassuk. Az akkumulátort a kocsiban rögzítsük. Mozgatáskor – kiemelés, visszahelyezés – óvatosan helyezzük be.

• Végezze el az akkumulátor töltőre kapcsolását!

Előzőekben leírtak szerint – ha a gk-ban marad az akkumulátor, vegyük le a sarukat, teljesen kössük ki az akkumulátort.

IV.3. A folyadékhűtés ellenőrzése

• Végezze el a folyadékszint ellenőrzését!

Kiegyenlítő-tartályos, zárt hűtőrendszer esetén, hideg motor esetén a kiegyenlítő-tartályon feltüntetett minimum szint felett 2-3 cm-nek kell lenni a víz szintjének. Meleg motornál ez a szint megemelkedik, ezért a szintellenőrzést hideg motornál kell elvégezni.

• Ismertesse az utántöltés szabályait (baleset – és motorvédelem szempontjából), továbbá az utántöltés szabályait (hová, mit)!

A motort hagyjuk lehűlni (kezünk tenyerével a hengerfejet ha már meg tudjuk fogni), ha nagyon sietünk, álló motor esetén kezünket ruhával vastagon burkoljuk be. Álló motornál vegyük le a kiegyenlítő tartály sapkáját (fejünket elfordítva végezzük), a motor beindítása, alapjárati járása mellett öntsünk tiszta, lágy vizet a tartályba, minimum a jelzés fölé 2-3 cm-rel, majd pótoljuk a hiányzó fagyállót legközelebb, ha lehetőségünk lesz rá.

• Mondja el, hogy kell a hűtő-és fűtőberendezést légteleníteni!

Feltöltés után a motor alapfordulati járása mellett a légtelenítő csapot kinyitjuk, és addig hagyjuk nyitva, amíg buborékmentes víz meg nem jelenik, azután elzárjuk. Természetesen a fűtőcsapot előtte ki kell nyitni, hogy a fűtőtest a szivattyú által szolgáltatott víznyomásban – víz cirkulációban részesüljön.

V.1. A hidraulikus kormányszervóval ellátott kormányberendezés ellenőrzése

• Mutassa meg a kormányberendezés részeit!

A kormányberendezés részei: kormánykerék, kormányszervó, olajszivattyú és tartálya, nyomóvezeték, visszafolyóvezeték, kormánykar (alsó, felső), tolórúd, irányítókarok, függőleges csapszegek, tengelycsonkok, gömbcsuklók, összekötőrúd, nyomtáv-rúd.

• Végezze el az olajszint ellenőrzését, és ismertesse, hogy hiány esetén milyen olaj tölthető a tartályba!

Naponta ellenőrizni kell az olajszintet, hiány esetén csak azonos minőségű, a gyári előírásoknak megfelelő hidraulika olajat tölthetünk a kellő szint eléréséig. Az olajat a képkönyv szerint időnként ki kell cserélni (15-20 ezer km).

• Ellenőrizze a szivattyú ékszíjának feszességét, továbbá a csővezetékeket (tömítettség)!

Naponta ellenőrizzük az ékszíjak feszességét is, ha nem kellő feszességű (1-2 cm a benyomhatóság), álló motornál feszítsük meg.

A vezetékek állapotát és tömítettségét vizsgálva tisztának és száraznak kell lenni a felületüknek.

V.2. Indítás külső akkumulátorról!

• Mondja el a bekötés szabályait!

Az akkumulátorok névleges feszültsége azonos kell legyen! Az akkumulátorok (+) pozitív sarkait kössük össze olyan keresztmetszetű kábellel, mely az indító motorhoz csatlakozik az akkumulátor (+) pólusától közvetlenül vagy vastagabbal.

A vendég kisegítő akkumulátor negatív (-) pólusához azonos keresztmetszetű kábelt csatlakoztassunk, majd a segélyre szoruló gk. alvázához csatlakoztassuk ennek a kábelnek a másik végét. (Nem a kimerült akkumulátor negatív pólusához)!

A segélyt adó gk. motorját emeljük közepes fordulatszámra, indítsuk a segélyt kérő gk. motorját. Beindítás után ne vegyük le azonnal az indításhoz csatlakoztatott kábeleket (kb. 2 percig hagyjuk rajta), majd ennek elteltével a segélyt kérő gk. kapcsolja be a világítást, ezután vegyük le a csatlakoztatott ideiglenes kábelt a segélyt kérő gk-ról, majd a segélyt nyújtó gk-ról, majd a segélyt nyújtó gk. akkumulátoráról.

• Végezze el a külső (segély-) akkumulátor bekötését!

Végrehajtása az előzőekben leírtak szerint.

• Ismertesse az indítás alatti és beindulás utáni teendőket!

Mint az előzőekben leírtak. – A segélyt adó gk. motorját indítás előtt emeljük közepes fordulatszámra. Indítás a segélyt kérő gépkocsin – egy huzamban 10 másodpercnél nem hosszabban, ha nem sikerült, várjuk fél percig, utána újból indíthatunk. Beindítás után a kábeleket hagyjuk kb. 2 percig, ekkor emelje a motor fordulatszámát közepesre, a segélyt kérő kapcsolja be a világítását, ezután vegyük le az ideiglenesen csatlakozó kábeleket a segélyt kérő gk-ról (- majd+)!

V.3. A tehergépkocsi kötelező tartozékai

• Mutassa meg az elsősegélynyújtó felszerelést és ellenőrizze típusát!

Elsősegély felszerelési doboz „B” – típus szükséges a tehergépkocsin. Felbontás után az elhasznált anyag pótlása kötelező.

• Mutassa meg a tűzoltó készüléket, ellenőrizze alkalmasságát!

Különböző méretű tűzoltó készülékeket kell használni a teherautókon, a teherautó össztömegének figyelembevételével 3.5 tonnától 12 tonna össztömegig 1 db 6 kg-os porral oltó vagy 1 db 5 kg-os halogéngázzal oltó készülék kell, 12 tonnától 24 tonna össztömegig 1 db 12 kg-os porral oltó vagy 1 db. 10 kg-os halogénházzal oltó készülék kell, 24 tonna össztömeg felett 2 db 12 kg-os porral oltó vagy 2 db 10 kg-os halon gázzal oltó készülék szükséges. A járműveken lévő tűzoltó készülékeket negyedévenként kell ellenőriztetni szakemberrel.

• Mutassa meg a kerékkitámasztó ékeket, használatukat és ellenőrizze megfelelőségüket!

Két darab kerékkitámasztó ék kötelezően előírt, melyek használata biztosítja a gk. biztonságos rögzítését, szerelés, tartós helyben maradás idején. Az ékeknek fémből készülteknek kell lenniük. Szemrevételezéssel ellenőrizzük állapotukat. Ne legyenek erősen deformálódottak, repedtek, vagy töröttek.

VI.1. A kerékfékszerkezetek ellenőrzése

• Mutassa meg a kerékfékszerkezetet (dobfék), a kerékfék hengert (fékkamrát)!

A fékszeleptől a kerékfémhengerhez (fékkamrához) vezet a csővezeték. A kerékfékhengerből (fékkamrából) egy rúd jön ki, ami csatlakozik a fékkarhoz, ami mozgatja a fékkulcsot. A fékkulcs feszíti szét a fékpofákat fékezéskor.

• Végezze el a fékbetét vastagságának ellenőrzését!

Tgk esetén a féktartó tárcsán kémlelő nyílás van, melynek előfordulása útján tudjuk ellenőrizni a fékbetét vastagságát, mely minimum 6-8 mm kell legyen.

• Ellenőrizze a fékhenger vagy kamra nyomórudazatának elmozdulását (löketét)!

A fék-késedelmi idő csökkentése céljából kell feltétlenül kis hézagnak lenni a fékpofa és fékdob között 0.8 – 1.5 mm. között. A beállítás akkor megfelelő, ha a nyomórudazat elmozdulása a lehetséges elmozdulási hossz 1/3-a. Ha az elmozdulási hossz felénél több be kell állítani. Nyomjuk meg a fékpedált és szemrevételezéssel ellenőrizzük a rudazat elmozdulását.

VI.2. A generátor ellenőrzése

• Végezze el a generátort hajtó ékszíj feszességének ellenőrzését, mutassa meg az utánállítását!

Az ékszíj feszesség ellenőrzésekor, közepes erővel a leghosszabb ékszíjáig felénél benyomva az ékszíjat, kb. 1-2 cm mély lehet a benyomódás mértéke.

Utánállítás módja többféle lehet a kivitelezés szerint. Feszítő egység lazítása, megfeszítése, majd rögzítése. Esetleg az ékszíjtárcsa az ékszíj szimmetria tengelyében osztott, két darabon lévő: ekkor az alátétek számának változtatásával.

• Vizsgálja meg a vezetékek és a csatlakozási helyek állapotát, ellenőrizze a generátor töltését!

A motor álló állapotában, áramtalanított vezetékrendszer mellett végezhető a művelet: oxidréteg eltávolítása, fémes tiszták legyenek a vezetékek a csatlakozási helyeken. Ha szükséges a vezeték levétele, egyenként tisztítsuk meg, mert a felcserélés tönkre teheti a rendszert. Ha végeztünk a tisztítással, indítsuk be a motort. Az akku töltés esetén az ellenőrző piros égőnek el kell aludnia, vagy ampermérő esetén pozitív oldalra mutat a mutató.

VI.3. Az ablaktörlő és ablakmosó

• Végezze el az ablaktörlő és mosó működésének ellenőrzését!

A törlőlapátokat fel kell emelni az ablaktól, hogy működés közben ne karcolja meg a száraz szélvédő üveget. Szimbolikus jellel jelölt kapcsolóval (általában  a kormányoszlop jobb oldalán) bekapcsolható, több fokozat lehetséges.

A lapátokat is ellenőrizni kell, mert ha elkopott, nem törli le a vizet teljesen, fénytörés keletkezik, amely rontja a látást.

Az ablakmosó berendezés (télen a tartályban fagymentesített tiszta víznek kell lenni – nem hűtő fagymentesítővel) elektromos motorral meghajtott vízszivattyú fúvókákon keresztül nyom mosó vizet a tartályból a szélvédőre.

Esetleg törlő és mosó berendezéssel ellátott a fényszóró is.

• Ellenőrizze az ablakmosó tartályában a folyadékszintet!

A tartály általában a motortérben van. A tartály általában legyen tele.

• Ismertesse, milyen folyadékot kell az ablakmosó tartályba tölteni!

Télen fagymentesített desztillált vizet kell beletölteni. (Téli szélvédőmosó folyadék, vagy koncentrátum).

VII.1. A légfékberendezés ellenőrzése

• Mutassa meg a fagymentesítőt, ismertesse feladatát!

Télen a levegő páratartalma miatt a kondenzvíz ráfagyhat a szelepekre, ami menetközben üzemképtelenné teszi az üzemi féket, ezért fagymentesítő (kézi vagy automatikus) berendezés szükséges.

Kézi dugattyús, mely egy nyomásra 1-1.3 cm³ fagymentesítő folyadékot nyom a csővezetékbe (spirituszt, denaturált szeszt).

Párologtató – nemezcső segítségével, nyitott és z árt helyzet.

Automatikus kar állás nyitott vagy zárt. Az edénybe fagymentesítőt utántölteni. Indulás illetve motorindítás előtt a tartályokból a vizet engedjük le. Ellenőrizzük emberes hónapban a fagymentesítő tartály feltöltését, kézi esetén 3-4 löket fagymentesítőt nyomjunk a rendszerbe indulás előtt, ezután a hidegtől függően óránként végezzünk 1-2 befecskendezést.

• Mondja el, hogyan kell a fagymentesítőt kezelni!

Tartályának denaturált szesszel való feltöltése. Indulás előtt 3-4 löketet nyomjunk a rendszerbe, napközben is további 4-5 alkalommal nyomjunk a rendszerbe, hogy ne tudjon jegesedni.

• Végezze el a fagymentesítőben a folyadékszint ellenőrzését és utántöltését!

Tető vagy nívópálca eltávolítása után, ha szükséges utántölteni denaturált szesszel.

VII.2.Az elromlott jármű vontatása

• Mutassa meg a vonórúd csatlakozási helyeit!

Vontatás esetén a vonórudat a jármű elején elhelyezett csatlakozási helyre kell csatlakoztatni. Amennyiben másik járművet kell elvontatni a vonórudat hátul általában a vonófejhez csatlakoztatjuk.

• Ismertesse a vontatás műszaki feltételeit (kardán- vagy féltengelyes szükség szerinti megosztása)!

Vontatás esetén a járműkezelési utasításainak megfelelően kell eljárni. Egyes típusokon vontatás esetén ki kell kötni a kardán tengely, hogy a hajtómű ne károsodjon.

VII.3. A dízel tüzelőanyag-ellátó rendszer kisnyomású részének légtelenítése

• Mutassa meg a tüzelőanyag-ellátó rendszer szerelvényeit, ismertesse a feladatukat!

A tüzelőanyag tartály feladata a tárolás. A tápszivattyú – az ülepítővel és az előszűrővel – feladata az üzemanyagot az előszűrés és ülepítés után kb. 1.5 – 1.7 bar nyomással a főszűrőn át az adagoló közös tüzelőszer csatornájába juttatni. A főszűrők (durva és finom) kiszűrik a gázolajban lévő finom szennyeződéseket, így növelhető a szivattyú elemek élettartalma. A közös tüzelőszer csatornából jut a gázolaj a szivattyú elemekhez. A szivattyú elemek feladata, hogy a gázolajat nagy nyomással a fejszelepen és a porlasztócsúcson keresztül a hengertérbe benyomja. A szivattyú elemeket egy bütykös tengely mozgatja állandó lökethosszal. A befecskendezett gázolaj mennyisége a szivattyú elemek elforgatásával szabályozható. A porlasztócsúcsok feladata a megfelelő nyomás létrehozása (kb.300-1000 bar), és a magas nyomású gázolajat megfelelően a motor égési terébe elporlasztani.

• Ellenőrizze a tartályban a tüzelőanyag mennyiségét!

A műszerfalon lévő üzemanyagszintet jelző óra és nyilvántartásunk segítségével, melyben jegyezzük a tankolt mennyiséget, a napot és a km óra állását, ellenőrizhetjük a tüzelőanyag mennyiségét. A fajlagos fogyasztást ismerve meghatározható a tartályban levő üzemanyag mennyisége, ha tankoláskor mindig tele töltetjük a tankot. A műszer vagy a nyilvántartás hiánya esetén napjainkban kopogtatással tudom meghatározni a kb. mennyiséget, mert mérőpálcát nem lehet bedugni a betöltő nyíláson.

• Végezze el a tüzelőanyag-ellátó rendszer kisnyomású részének légtelenítését!

Győződjünk meg róla, hogy van-e elegendő üzemanyag a tartályban, a tömítések megfelelő módon tömítenek-e. Lazítsuk meg a főszűrő légtelenítő csavarját kézi távszivattyúval addig pumpáljuk az üzemanyagot, míg buborék mentesen nem távozik a meglazított csavarnál, majd zárjuk ezt el. Ezután a közös tüzelőszer ellátó rendszer első, majd utolsó légtelenítő csavarját oldjuk és légtelenítsük a kézi tápszivattyú segítségével úgy, mint a főszűrőnél.

VIII.1. A légfékberendezés ellenőrzése

• Mutassa meg a szűrőt, a védőszelepet és a levegőtartályokat, ismertesse feladatukat!

Napjainkban a szűrő egy egységet képez a nyomásszabályozóval és az abroncstöltővel – régi gk esetén a  szűrő és abroncstöltő volt együtt a nyomásszabályozó előtt. Feladata a szűrőnek, hogy a sűrített levegőbe jutott vizet, olajat és olajkokszot kiszűrje. Védőszelep a tartály előtt van, feladata a sűrített levegő elosztása a fékkörök és egyéb berendezések között. Hiba esetén a hibás berendezést kiiktatja az ellátásból, a légsűrítő meghibásodása esetén meggátolja a tartályból a levegő visszaáramlását a kompresszor felé.

A tartályok feladata a sűrített levegő tárolása, hogy menetközben mindig megfelelő mennyiségű és nyomású sűrített levegőnk legyen a fékberendezés biztonságos működéséhez.

• Állapítsa meg, hogy a szűrőt kell-e vízteleníteni, és ha igen, végezze el a víztelenítését!

Automata esetén nem kell, ha csak szűrő és abroncstöltő, akkor le kell csavarni a szárnyas menetes dugót.

• Végezze el a tartályok víztelenítését, mondja el, hogy mi a következménye a víztelenítés elmulasztásának!

A tartályon alul (automatikus víztelenítő szelep a nyomásszabályozó elé csatlakozó csővel, és tartály alsó alkotójához csatlakozó csővel van beszerelve) van kézi működtetésű víztelenítő szelep. Ferdén elhúzva kiengedi a benne lévő vizet. Nyáron hetenként, télen naponta le kell engedni, mert az összegyűlt víz csökkenti a tartály hasznos térfogatát. Ha elmulasztjuk a víztelenítést, akkor teljes fékezéskor több mint
0,3 – 0,7 bar lesz a nyomásveszteség. (0,3 bar azoknál az egységeknél, ahol a nyomásszabályozó a 4,8 – 5,3 bar értékre, 0,7 bar azoknál, ahol a 6,2 – 7,3 bar értékre van állítva, vagy ettől is nagyobbra, pl. buszoknál).

VIII.2. Izzócsere a féklámpában

• Válassza ki a megfelelő szerszámot és az izzót!

Általában csavarhúzó (csillag vagy hagyományos) vagy az sem, mert esetleg olyan kivitelű, hogy hátulról kiemelhető az égő. Az égő az akkumulátor feszültségével (2 db akku esetén, ha állandóan sorba vannak kapcsolva 24 V-os, sor-párhuzam kapcsoló esetén 12 V-os) azonos. Teljesítmény 21 W-os.

• Végezze el az izzó cseréjét! Ellenőrizze a féklámpák működését!

Ha a féklámpa nem működik egyik oldalon sem, akkor a forgalomban nem szabad részt venni. A féklámpáknak 0,5 bar fékezési nyomás esetén már világítani kell.

VIII.3. A műszertábla: műszerek, ellenőrző lámpák és kapcsolók

• Mutassa meg a műszereket, ismertesse feladatukat!
• Mutassa meg az ellenőrzőlámpákat, ismertesse, hogy melyik mikor és hogyan jelez!
• Mutassa meg a villamos berendezések kapcsolóit!

A műszerfalon nyernek elhelyezést a műszerek, ellenőrző lámpák, kapcsolók, szimbolikus jelképek, ezek segítik a gk. vezetőt az eligazodásban. Ezek tájékoztatják a gk. vezetőt vezetés közben is a berendezés működésének szakszerű vagy hibás esetéről (motor fordulatszám, olajnyomás, hőmérséklet, légfékberendezés tartálynyomása, fékezőnyomás, rugóerőtárolós rögzítőféknél kb. 4 bar nyomásnál az ellenőrző égő kigyulladása kötelező megállásra figyelmeztet, irányjelző zöld színű ellenőrző lámpa villogása, távolsági fényszóró bekapcsolása esetén ellenőrző kék fényt világít, tompított fényszóró bekapcsolása esetén zöld színű ellenőrző lámpa világít, korszerű járműveknél, ha a blokkolás gátló berendezés meghibásodik piros színű ABS feliratú lámpa világít.

“CE” KATEGÓRIA BÜ VIZSGATÉTELEK

Tartalom:

I.1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenőrzése
I.2. A gumiabroncs ellenőrzése
I.3. Az elektromos csatlakozás ellenőrzése
II.1. A kerék tőcsavarok, kerékanyák ellenőrzése
II.2. A forgózsámolyos kormányzás
II.3. A légfékrendszer tömítettségének vizsgálata
III.1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenőrzése
III.2. A pótkeréktartó ellenőrzése
III.3. A vonófej ellenőrzése.
IV. 1. A légfék csatlakozók ellenőrzése
IV.2. A gumiabroncs ellenőrzése
IV.3. A járműszerelvény felépítményének ellenőrzése
V.1.A lassítófék működésének ellenőrzése
V.2. A rugózás ellenőrzése szemrevételezéssel.
V.3. A légrugózás ellenőrzése
VI.1. A rögzítőfék működésének ellenőrzése
VI.2. A pótkocsi támasztóláb valamint a nyerges vontató nyeregszerkezetének ellenőrzése
VI.3. Az elektromos csatlakozás ellenőrzése
VII.1. A mechanikus rögzítőfék működésének ellenőrzése
VII.2. A légtartályok víztelenítése
VII.3. A vonóháromszög ellenőrzése

Vizsgatételek „CE” kategória

I.1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenőrzése

• Mutassa meg a kétvezetékes pótkocsi légfék (gépes és pót) szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Gépes kocsi: légsűrítő (sűrített levegő előállítása), kombinált szűrővel egybeépített nyomásszabályozó szelep (lefúvó szelep, a légtartályokban az előírt értéken tartani a levegőnyomást, a sűrített levegő megszűrése a vizes, olajos üledéktől, abroncs töltés), fagymentesítő szivattyú (+5° alatti külső hőmérséklet esetén a rendszer fagymentesítése), védőszelep (elosztja a levegőt a légtartályok között, a hibás fékkört kiiktatja, megakadályozza a levegő visszaáramlását), légtartályok (levegő tárolása), pedálszelep (a pedál benyomásával arányos levegőnyomás létrehozása  a kamrákban), munkahengerek, pótkocsifék vezérlőszelep (pótkocsi fékszelep működtetése), differencianyomás-kapcsoló szelep (vezérlőág szakadása esetén működteti a pótkocsi féket), csatlakozó fejek, kézifékszelep (működteti a relé szelepet), kétutas szelep (megakadályozza, hogy az üzemifék és a rögzítőfék ereje összegződjön), relé szelep (a légtartályt közvetlenül összeköti a rögzítőfék munkahengerével), kapcsoló szelep (külső levegővel oldható a rögzítőfék).

Pótkocsi: csatlakozó fejek, csőszűrő (a levegő megszűrése a kisebb szennyeződésektől), pótkocsifék szelep (a pótkocsifék működtetése), levegőtartály, fékerő korlátozó szelep (a terheléstől függően kézi úton beállítható a pótkocsi kerekeire ható fékerő), munkahengerek, elektromágneses szelep ( ha van, a bubu, vagy a retarder használata esetén működteti a pótkocsi fékberendezését, a modellen nincs).

• Ellenőrizze az üzemifék működését a járműszerelvény álló helyzetében!

Összekapcsolás után feltermeljük a levegőt. A motor leállítása után csinálunk egy teljes fékezést. A fékpedál lenyomása után a nyomásmérő mutatóinak 1 másodpercen belül fedniük kell egymást, ekkor jó a fék működési késedelme. A fékpedál felengedése után a tartályok nyomása maximum 0.7 bárral csökkenhet, ekkor. Fékezéskor mind a gépkocsink a, mind a pótkocsinak be kell fékeződnie. Ha hibát észlelünk, javíttassuk meg.

I.2. A gumiabroncs ellenőrzése

• Mérje meg a gumik légnyomását, majd ismertesse, hogy mikor célszerű a gumik légnyomását mérni!

Elindulás előtt, hideg gumiknál kell a légnyomást megmérni mérő óra segítségével. Mérés előtt az órát le kell nullázni. Mérés után az óráról leolvasható a nyomásérték. Ha nem megfelelő a nyomás, állítsuk be. Az előírt légnyomás értéke a kerék felett a sárvédőről leolvasható.

• Ellenőrizze a gumiabroncsok mintázatának mélységét (kopását), ismertesse a kopás megengedett mértékét.

Valamilyen mérőeszközzel ellenőrizzük a futófelület mélységét a legjobban elkopott részen. A gumi addig használható, amíg a futófelület mélysége a 75 cm külső átmérő feletti keréknél belföldön a 3 mm-t, külföldön az 5 mm-t, az ettől kisebb kerekeknél belföldön az 1,6 mm-t, külföldön a 3 mm-t.

I.3. Az elektromos csatlakozás ellenőrzése

• Csatlakoztassa a pótkocsi elektromos rendszerét a gépes kocsihoz!

A gépes kocsin és pótkocsin található egy több pólusú csatlakozó aljzat, mely az alvázhoz van rögzítve, és rugós zárófedéllel rendelkezik. A megfelelő dugóval ellátott vezetéket ide kell bedugni. A helyes csatlakoztatás érdekében a dugót az aljzatba csak egyféleképpen lehet betolni. Általában hét pólust találhatunk rajta: Ezek:

1. bal irányjelző
2. féklámpa
3. jobb helyzetjelző
4. jobb irányjelző
5. testelés
6. nincs bekötve
7. bal helyzetjelző

• Végezze el a világító- és jelzőberendezések működésének ellenőrzését (kapcsolók, visszajelző lámpák, elektromos csatlakozás, lámpatestek)!

A csatlakoztatás után a különböző világító és jelző berendezéseket egyenként be kell kapcsolni, és meg kell nézni, hogy helyesen működnek-e.

II.1. A kerék tőcsavarok, kerékanyák ellenőrzése

A kerékcsavarokat ellenőrizni, utánhúzni, kerékcsere után kb. 30-40 km. megtétele után, ill. általában 8-10 ezer km. megtétele után célszerű. Ellenőrizni kell a csavarok, anyák épségét, meghúzottságát. Ha meglazult az anya, akkor utána kell húzni. A könnyebb szerelhetőség érdekében célszerű ilyenkor az anyákat letekerni, meneteket megtisztítani és lezsírozni.

II.2. A forgózsámolyos kormányzás

• Ismertesse a forgózsámolyos kormányzás működését és karbantartását!

A pótkocsinál alkalmazott forgózsámolyos kormányzásnál a tehergépkocsihoz kapcsolt vonóháromszög fordítja el a pótkocsi első tengelyét a szükséges mértékben. Ellenőrizni kell a vonószem, a vonóháromszög csapjainak kopottságát. A vonószem és a vonófej zárócsapja között maximum 2 mm. hézag lehet. A vonóháromszög csapjainál nincs megengedve kopás. Ügyeljünk arra is, hogy megfelelően be legyenek zsírozva.

• Végezze el a forgózsámoly és a golyóskoszorú ellenőrzését!

Ellenőrizzük a forgózsámoly csapjának és a golyóskoszorú kopottságát. A golyóskoszorút hetenként zsírozzuk meg. Kopások esetén szakműhelyben javíttassuk meg.

II.3. A légfékrendszer tömítettségének vizsgálata

• Mutassa meg a kétvezetékes pótkocsifék (gépes és pót) szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Gépes kocsi: kompresszor (sűrített levegő előállítása), kombinált szűrővel egybeépített nyomásszabályozó szelep (lefúvó szelep, a légtartályokban az előírt értéken tartani a levegőnyomást, a sűrített levegő megszűrése a vizes, olajos üledéktől, abroncs töltés), fagymentesítő szivattyú (+5° alatti külső hőmérséklet esetén a rendszer fagymentesítése), védőszelep (elosztja a levegőt a légtartályok között, a hibás fékkört kiiktatja, megakadályozza a levegő visszaáramlását), légtartályok (levegő tárolása), pedálszelep (a pedál benyomásával arányos levegőnyomás létrehozása  a kamrákban), munkahengerek, pótkocsifék vezérlőszelep (pótkocsi fékszelep működtetése), differencianyomás-kapcsoló szelep (vezérlőág szakadása esetén működteti a pótkocsi féket), csatlakozó fejek, kézifékszelep (működteti a relé szelepet), kétutas szelep (megakadályozza, hogy az üzemifék és a rögzítőfék ereje összegződjön), relé szelep (a légtartályt közvetlenül összeköti a rögzítőfék munkahengerével), kapcsoló szelep (külső levegővel oldható a rögzítőfék).

Pótkocsi: csatlakozó fejek, csőszűrő (a levegő megszűrése a kisebb szennyeződésektől), pótkocsifék szelep (a pótkocsifék működtetése), levegőtartály, fékerő korlátozó szelep (a terheléstől függően kézi úton beállítható a pótkocsi kerekeire ható fékerő), munkahengerek, elektromágneses szelep (ha van, a bubu, vagy a retarder használata esetén működteti a pótkocsi fékberendezését, a modellen nincs).

• Végezze el a légfékrendszer tömítettségének vizsgálatát!

Feltermelem a levegőt teljes tartálynyomásra, utána leállítom a motort. Tíz perc múlva legfeljebb 0.1 bar szerelvény esetében 0.2 bar nyomás esés lehet a tartályokban. Ha ettől nagyobb nyomásveszteség van, a töltőkör tömítetlen, meg kell javítani. Utána a fékpedált benyomjuk úgy, hogy 3 bar legyen a fékezési nyomás, és ebben a helyzetben három percig megtartjuk. Ez alatt az idő alatt nyomáscsökkenést tapasztalni nem szabad. Ilyenkor jó a fékezőkör tömítettsége. Hiba esetén javíttassuk meg.

Teljes fékezés után a tartályokban a nyomás esése legfeljebb 0.7 bar lehet. Ha ettől több a levegő fogyasztás, keressük meg a hibát.

III.1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenőrzése

• Mutassa meg a kétvezetékes pótkocsi légfék (gépes és pót) szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Gépes kocsi: kompresszor (sűrített levegő előállítása), kombinált szűrővel egybeépített nyomásszabályozó szelep (lefúvó szelep, a légtartályokban az előírt értéken tartani a levegőnyomást, a sűrített levegő megszűrése a vizes, olajos üledéktől, abroncs töltés), fagymentesítő szivattyú (+5° alatti külső hőmérséklet esetén a rendszer fagymentesítése), védőszelep (elosztja a levegőt a légtartályok között, a hibás fékkört kiiktatja, megakadályozza a levegő visszaáramlását), légtartályok (levegő tárolása), pedálszelep (a pedál benyomásával arányos levegőnyomás létrehozása  a kamrákban), munkahengerek, pótkocsifék vezérlőszelep (pótkocsi fékszelep működtetése), differencianyomás-kapcsoló szelep (vezérlőág szakadása esetén működteti a pótkocsi féket), csatlakozó fejek, kézifékszelep (működteti a relé szelepet), kétutas szelep (megakadályozza, hogy az üzemifék és a rögzítőfék ereje összegződjön), relé szelep (a légtartályt közvetlenül összeköti a rögzítőfék munkahengerével), kapcsoló szelep (külső levegővel oldható a rögzítőfék).

Pótkocsi: csatlakozó fejek, csőszűrő (a levegő megszűrése a kisebb szennyeződésektől), pótkocsifék szelep (a pótkocsifék működtetése), levegőtartály, fékerő korlátozó szelep (a terheléstől függően kézi úton beállítható a pótkocsi kerekeire ható fékerő), munkahengerek, elektromágneses szelep (ha van, a bubu, vagy a retarder használata esetén működteti a pótkocsi fékberendezését, a modellen nincs).

• Végezze el a terhelés függvényében állítandó fékerő-korlátozó ellenőrzését a járműszerelvény álló helyzetében!

A gépes kocsiról lekapcsolt pótkocsin, ha van a tartályban leveő, a kéikart rakott állásba helyezve, a fékrudazatoknak el kell mozdulniuk fékezőállásba. A kart oldott állásba helyezve a fékrudazatoknak vissza kell húzódniuk, a fék old.

III.2. A pótkeréktartó ellenőrzése

• Készítse elő a pótkereket a kerékcseréhez!

A pótkeréktartó az oldalfalon (elől vagy hátul), az alváz alatt vagy a pótkocsi platóján van. A pótkereket a tartóból általában egy kézikarral működtethető csörlő segítségével lehet kiengedni.

• Tegye a helyére a pótkereket, és ellenőrizze annak rögzítettségét!

A kereket a tartóba való visszahelyezés után megfelelően rögzíteni kell, és a csörlőt is biztosítsuk kioldódás ellen.

III.3. A vonófej ellenőrzése.

• Végezze el az automatikusan záródó csapos vonófej ellenőrzését (hossz-és függőleges irányú holtjáték, kapcsolócsap függőleges játéka, a biztosítószeg felfekvése)!

A vonófejnek hosszirányú kottyantása nem lehet. Ha ilyet tapasztalunk, azonnal meg kell szüntetni. Függőleges irányú elmozdulása maximum 1 mm. Lehet. A kapcsolócsap és a vonószem között max. 2 mm. lehet a kottyanás. A vonófej saját tengelye körül elforoghat. A kapcsoló csap függőleges irányő holtjátéka maximum 4 mm. lehet. Ha ettől több, meg kell javítani, mert a csap nem fog magától lezárni. Mindig le legyen zsírozva, és a különbzöző egyéb szennyeződésektől legyen megtisztítva. Naponta ellenőrizzük!

• Ismertesse az automatikusan záródó csapos vonófej karbantartását!

Hetenként takarítsuk meg, a befogópofa alsó és felső része, ill. az oldalkar és biztosítószeg, valamint a csapszeg le legyen zsírozva.

• Ismertesse a kopás észlelésének módját, veszélyeit és a szükséges teendőket!

A kopott szerkezet növeli a leszakadás veszélyét, a pótkocsi rángatja a gépeskocsit, romlik, a szerelvény menet stabilitása, a tolatás nehezebbé válik. A kopásokat a napi ellenőrzések során jól kiszűrhetjük. Kopás esetén a szerkezetet sürgősen javíttassuk meg szakműhelyben.

IV. 1. A légfék csatlakozók ellenőrzése

• Ismertesse a kétvezezékes légfékkel szerelt pótkocsi fel-és lekapcsolását!

Felkapcsolás: a pótkocsi rögzítve legyen! Óvatosan rátolatok a pótkocsira úgy, hogy vonószem a vonófejbe csatlakozzon, és a vonócsap lezárjon. Utána összekapcsolom a töltővezetéket, a vezérlővezetéket és a villamos kábelt. Megnyitom a töltővezeték elzárzócsapját, és feltermelem a pótkocsi légtartályát. Utána kiveszem a kerékéket és oldom a mechanikus kéziféket. A pótkocsi , majd a gépes kocsi kézifékjének oldása után elindulok.

Lekapcsolás: a szerelvényt rögzítem a kézifékkel. A pótkocsi kerekeit kiékelem, a mechanikus kéziféket behúzom. Utána elzárom a töltővezeték csapját a gépes kocsin és szétkapcsolom a légvezetékeket, valamint a villamos kábelt. Utána oldom a vonófej csapját. Végül kiállok a pótkocsi elől.

• Végezze el a kpcsolófejek ellenőrzését (tömítettség, leszakadás vizsgálat)!

Nyomás alatt levő légvezetékeknél a kapcsolófejeknél nem lehet levegő szivárgás. Lekapcsolt állapotban a gépkocsin lévő csatlakozó fejeknél szintén nem szivároghat a levegő. A hibás tömítéseket cseréljük ki. A leszakadás vizsgálat alkalmával a nyomás alatt levő töltővezetéket kapcsoljuk szét, ennek hatására a pótkocsinak be kell fékeződnie, és a vezetékből a levegőnek nem szabad szivárognia.

IV.2. A gumiabroncs ellenőrzése

• Mérje meg a gumik légnyomását, majd ismertesse, hogy mikor célszerű a gumik légnyomását mérni!

Elindulás előtt, hideg gumiknál kell a légnyomást megmérni mérő óra segítségével. Mérés előtt az órát le kell nullázni. Mérés után az óráról leolvasható a nyomásérték. Ha nem megfelelő a nyomás, állítsuk be.

• Ellenőrizze a gumiabroncsok mintázatának (kopását), ismertesse a kopás megengedett értékét!

Valamilyen mérőeszközzel ellenőrizzük a futófelület mélységét a legjobban elkopott részen. A gumi addig használható, amíg a futófelület mélysége 75 cm külső átmárő feletti keréknél belföldön eléri a 3 mm-t, külföldön az 5 mm-t, az ettől kisebb kerekeknél belföldön 1.6 mm-t, külföldön a 3 mm-t.

IV.3. A járműszerelvény felépítményének ellenőrzése

• Ellenőrizze a felépítmény épségét!

Az ellenőrzés előtt tisztítsuk meg a járműszerelvényt. Utána ellenőrizzük a kerekeket, keréktárcsákat, gumikat, rugókat, az alvázszerkezetet, a padozat és oldafalak állapotát. Az észlelt hibákat szüntessük meg, javítsuk ki, vagy javíttassuk meg.

• Végezze el az oldafalkapcsok és biztosítások ellenőrzését!

Az oldalfalakat a kapcsoknak úgy kell rögzítenie, hogy biztonságos legyen, menetközben ne tudjon az oldalfal lenyílni. A kapcsokat ezért a kizáródás ellen reteszelni kell. A biztosító retesz kivétele után a kapcsokat kézzel könnyen oldani lehessen, és az oldalfal könnyen lenyitható legyen. Az oldalfalak lenyitását mindig két személy végezze. Az oldalfalak zsanérjait kellő időközönként zsírozzuk meg.

V.1.A lassítófék működésének ellenőrzése

• Mutassa meg a kipufogófék szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Működtetőszelep, munkahengerek, elektropneumatikus szelep. A működtetőszelep segítségével (melynek kapcsolása lehet mechanikus vagy elektromos) a légtartályból a két munkahengerbe levegőt juttatunk. Az egyik munkahenger a kipufogóban lévő csappantyút zárja, a másik az adagoló gázkarját húzza vissza null töltésre, így a motor nem kap üzemanyagot és fékezi a gépes kocsit. A pótkocsin ilyenkor behúz az elektromágneses szelep, és a pótkocsi légtartályából, beállítástól függően 0.6-1.6 bar nyomású levegőt enged a pótkocsi fékkamáriba. Ezáltal fékeződik a pótkocsi is.

• Végezze el a lassítófék működésének ellenőrzését!

Álló jármű esetében, járó motornál működtessük a berendezést. Ha jól működik, akkor a motor leáll, és a pótkocsi fékrudazatai is kimozdulnak fékezési helyzetben.

V.2. A rugózás ellenőrzése szemrevételezéssel.

• Végezze el a laprugók, rugókengyelek ellenőrzését!

Tisztítsuk meg a rugókat és tartozékait. Utána szemrevételezéssel ellenőrizzük állapotukat. Repedés, törés, fáradás esetén cseréltessük ki őket.

• Ismertesse az ellenőrzés szempontjait!

Terheletlen állapotban a rugók felfelé íveltek legyenek, ne legyenek repedések, törések rajta.

V.3. A légrugózás ellenőrzése

• Végezze el a légrugóelem állapotának ellenőrzését, szemrevételezését!

A légtartályok feltöltése után ellenőrizzük a légrugóelem, az állítószelep, a légtartály és a vezetékek tömítettségét. Levegő szivárgása esetén javíttassuk meg. Évente egyszer szakműhelyben szereltessük szét a légrugóelemet és a benne lévő olajos üledéket takaríttassuk ki. Ellenőrizzük a szintállítószelep működőképességét. Menet közbeni meghibásodás esetén terheletlen állapotban, lassú menetben közlekedhetünk a javítóműhelyig.

• Ismertesse a szintállás módját és annak hibalehetőségét!

VI.1. A rögzítőfék működésének ellenőrzése

• Mutassa meg a rögzítőfék főbb szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Gépes kocsi: kézifékszelep (működteti a relé szelepet), kétutas szelep (megakadályozza, hogy az üzemifék és a rögzítőfék ereje összegződjön), relé szelep (a légtartályt közvetlenül összeköti a rögzítőfék munkahengerével), kapcsoló szelep (hiba esetén külső levegővel oldható a rögzítőfék).

• Végezze el a rögzítőfék működésének ellenőrzését a járműszerelvény álló helyzetében!

A kézifékszelep karjának elfordításával a relészelepen keresztül sűrített levegőt engedek a tartályból a rugóerő-tárolós munkahengerbe. Itt a levegő a rugót összenyomja és ezáltal oldódik a rögzítőfék. A rögzítőfék oldott állapotában a piros fényű jelzőlámpa elalszik. Ilyenkor a pótkocsi fékje is oldódik. A kar visszaforgatásával a levegőt kiengedjük a munkahengerből a szabadba a relészelep vezérlőnyomást ad a pótkocsifék verérlő szelepének, és így a pótkocsi is befékeződik. Ha hibát észlelünk javíttassuk meg szakműhelyben. A rögzítőfék akkor hatásos, ha a gépes kocsit 20 %-os lejtőn, a szerelvényt pedig 12 %-os lejtőn megtartja.

VI.2. A pótkocsi támasztóláb valamint a nyerges vontató nyeregszerkezetének ellenőrzése

• Ismertesse a félpótkocsi le és felkapcsolását!

Szétkapcsolás előtt a félpótkocsit rögzíteni kell. Ezután a félpótkocsi támasztólábai segítségével a vonó járművet tehermentesíteni kell. Után nyitjuk a nyeregszerkezetet a kézi karra, és a vonó járművel kiállunk a pótkocsi alól. Természetesen előzőleg a villamos és légvezetékeket szét kell kapcsolni. Összekapcsolás előtt a királycsap magasságát a támasztó lábak segítségével be kell állítani a nyeregszerkezethez. Ezután rá kell tolatni a pótkocsira, és a nyeregszerkezet automatikusan záródik. Cstalakoztatás után a kézikart a biztosító szeggel reteszelni kell. Ezután a villamos-és légvezetékeket is csatlakoztatni kell, és elindulás előtt a támasztólábakat is fel kell hajtani. A támasztólábakat egy kézi karral mechanikusan lehet mozgatni.

• Végezze el a támasztóláb, valamint a nyeregszerkezet ellenőrzését és ismertesse karbantartásukat.

Előírt időközönként ellenőrizni kell a támasztólábak épségét, csúszófelületeinek tisztaságát. A csúszófelületeket és a forgócsapokat be kell zsírozni.

Szétkapcsolás után megtisztítjuk a nyeregszerkezetet az elhasznált zsírtól. Utána megnézzük a felfekvő felület, a zárszerkezet és a királycsap épségét, kopottságát. Az ellenőrzés után bezsírozzuk alaposan az egész szerkezetet. Összekapcsolás után ellenőrizzük a királycsap kottyanását. A megengedett érték 2 mm. A hibás, kopontt királycsapot, zárópofákat cserélni kell. Hetente el kell végezni az ellenőrzéseket.

VI.3. Az elektromos csatlakozás ellenőrzése

• Csatlakoztassa a pótkocsi elektromos rendszerét a gépes kocsihoz!

A gépes kocsin és a pótkocsin található egy több pólusu csatlakozó aljzat, mely az alvázhoz van rögzítve, és rugós zárófedéllel rendelkezik. A megfelelő dugóval ellátott vezetéket ide kell bedugni. A helyes csatlakoztatás érdekében a dugót az aljzatba csak egyféleképpen lehet betolni. Általában hét pólust találhatunk rajta. Ezek:

1. bal irányjelző
2. féklámpa
3. jobb helyzetjelző
4. jobb irányjelző
5. testelés
6. nincs bekötve
7. bal helyzetjelző

• Végezze el a világító- és jelzőberendezések működésének ellenőrzését (kapcsolók, visszajelző lámpák, elektormos csatlakozás, lámpatestek)!

A csatlakoztatás után a különböző világító és jelző berendezéseket egyenként be kell kapcsolni, és meg kell nézni, hogy helyesen működnek-e.

VII.1. A mechanikus rögzítőfék működésének ellenőrzése

• Végezze el a lekapcsolt pótkocsi rögzítését a mechanikus rögzítőfék működtetésével!

A pótkocsin hátul el van helyezve egy trapézméretes csavarorsó, melyet egy kézikar segítségével lehet forgatni. A csavarorsó végéhez egy bowden-huzal van rögzítve, amelynek másik vége afékkulcshoz van rögzítve. A kézikart addig kell forgatni, amíg a fékkulcsok a hátsó kerekeket be nem fékezik.

• Ismertesse a rögzítőfék karbantartását!

Kb 5-8 ezer kilométerenként megtisztítjuk a csavarorsót a rárakódott szennyeződésektől, ellenőrizzük állapotát, valamint a bowden-huzal épségét, és zsírozzuk be újra őket. Célszerű ilyenkor a fékbetétek állapotát is ellenőrizni. A fékbetétek vastagsága ne legyen kisebb 6/8 mm-nél.

VII.2. A légtartályok víztelenítése

• Végezze el a pótkocsi légtartály víztelenítését, a csőszűrő ellenőrzését és tisztítását!

A légtartály alsó részén lévő víztelenítő szelepet oldalra kimozdítom, és a víz eltávozik a tartályból. Ezt télen napőonta, nyáron hetente el kell végezni. A csőszűrő zárócsavarját nyomásmentes vezetéknél kicsavarom, kiveszem a rugót, majd a betétet, és ellenőrzöm a betét tisztaságát és épségét. A sérült betétet cserélem.

VII.3. A vonóháromszög ellenőrzése

• Végezze el a vonóháromszög és a vonószem ellenőrzését!

Meg kell nézni a vonószem, vonóháromszög és a kétoldali vonócsapok épségét. Csatlakozás után meg kell nézni a vonószem és a csapszeg közötti hézagot, kottyanást. Nem lehet több 2 mm-nél. A talált hibákat ki kell javítani, közlekedni vele nem szabad. A vonócsapokat és vonószemet időközönként zsírozzuk be.

• Állítsa be a vonóháromszög magasságát!

A vonó gépkocsi vonófejéhez a vonóháromszöget a rajta található rugó feszítésével vagy lazításával lehet beállítani. A rugó feszességét egy anya segítségével lehet állítani.

“D” KATEGÓRIA BÜ VIZSGATÉTELEK

Tartalom:

I. 1. A világító- és jelzôberendezések ellenôrzése, biztosítók
II. 1. A gumiabroncs ellenôrzése
III. 1. A hidraulikus kormányszervóval ellátott kormányberendezés ellenôrzése
IV. 1. A kerékfékszerkezetek ellenôrzése
V. 1. A légfékberendezés ellenôrzése
VI. 1. A légfékberendezés ellenôrzése
VII. 1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenôrzése
VIII. 1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenôrzése
IX. 1. A lassítófék (tartósfék) működésének ellenôrzése
X. 1. A rögzítôfék (rugóerô-tárolós) ellenôrzése

Vizsga tételek D kategóriához

 I.1. A világító- és jelzôberendezések ellenôrzése, biztosítók

             – Végezze el a világító- és jelzôberendezések működését ( kapcsolók, visszajelzô lámpák )!

Melyik kapcsoló mit kapcsol, hova milyen izzót kell berakni, hogyan kell ôket kicserélni, milyen színűek lehetnek a különbözô lámpák, milyen színű a vissza­jelzô lámpája és hogyan jelez vissza.

             – Mutassa meg a biztosítószekrényt (táblát), cseréljen biztosítót!^**

Általában a műszerfal jobb alsó részében, egy ajtó mögött található. A szekrény ajtajával szemben van a busz elsô ajtaja. A biztosíték a villamos fogyasztókat védi meg az esetleges túláram káros következményeitôl, villamos tűz keletkezésétôl. Ha a biztosíték kiégett, csak ugyanolyan formájú és amper számú biztosítékkal pótolható. Elôtte szüntessük meg a zárlatot.

2. Kerékcsere

             – Mutassa meg a pótkereket és készítse elô a kerékcseréhez szükséges szerszámokat!

A pótkerék a csomagtérben, a pótkerék tartóban található. Kell emelô, 2 db kerékék, kulcs, elakadást jelzô háromszög.

             – Mutassa meg az emelési pontokat és helyezze el az emelôt az egyik emelési ponton!

Az elsô keréknél a kerék elôtt egy besüllyesztés, a hátsó keréknél a kerék mögött egy besüllyesztés.

             – Ismertesse a kerék le- és felszerelésének menetét!

A gk. rögzítése, az elakadást jelzô háromszög kihelyezése lakott területen kívül, a pótkerék és a szerszámok kikészítése a defektes kerékhez, csavarok lazítása, jármű emelése, kerékcsere, csavarok visszahelyezése, jármű leengedése, csavarok fokozatos meghúzása, elpakolás, indulás, kb. 30-40 km után a csavarok ellenôrzése.

             – Ismertesse, hogy a kerékcsavarokat (anyákat) mikor kell ellenôrizni, ill. utánahúzni!

Kerékcsere után kb. 30-40 km megtétele után, valamint 5000 km megtétele után az I. szemle alkalmával.

3. Az autóbusz kötelező tartozékai

– Mutassa meg az elsôsegélynyújtó felszerelést és ellenőrizz a típusát!

A felszerelésnek „C” típusúnak kell lennie, általában elôl, a lépcsônél található.

– Mutassa meg a tűzoltó készüléket, ellenőrizze alkalmasságát!

Különbözô tűzoltó készülékek van elôírva a járművekre. 30 személy befogadó képességig 1 db 3 kg-os porral oltó vagy 1 db 2 kg-os halongázzal oltó, 31..100 személy befogadó képesség között 1 db 6 kg-os porral oltó vagy 1 db 5 kg-os halongázzal oltó, és 100 személy befogadó képesség felett 1 db 12 kg-os, ill. 2 db 6 kg-os porral oltó vagy 1 db 10 kg-os, ill. 2 db 5 kg-os halongázzal oltó készülék kell. A készülékeket negyedévenként kell ellenôriztetni szakemberrel.

             – Mutassa meg a kerékkitámasztó ékeket, használatukat és ellenőrizze  megfelelősségüket!

Két darab éket kötelezôen a járművön kell tartani. Ezeknek fémbôl készültnek kell lenniük. Szükség esetén a kerék elé és mögé helyezendô.

II.1. A gumiabroncs ellenôrzése

             – Ismertesse, hogy mikor célszerű a gumik légnyomását mérni, majd mérje meg a gumiabroncs légnyomását!

Hetente egyszer, ill. hosszabb útra indulás elôtt, hideg gumiknál célszerű a légnyomást mérni. A mérését légnyomás mérô órával történik.

             – Ellenôrizze a gumiabroncs mintázatának mélységét (kopását)!

Valamilyen mérôeszközzel, 75 cm külsô átmérôig 1,6 mm, felette 3 mm a minimális futófelület mélysége. Külföldön 3mm és 5mm. Ettôl kopottabb gumival közlekedni nem lehet.

2. Indítás külső akkumulátorról

             – Mondja el a bekötés szabályait!

A bekötéshez megfelelő méretű kábel szükséges. A segély akkumulátor pozitív pólusát a lemerült akkumulátor pozitív pólusára, a negatív pólust a jármű testjére csatlakoztassuk. A két akkumulátor névleges feszültsége egyezzen. (24V).

             – Végezze el a külső (segély) akkumulátor bekötését!

Az előbb leírtak szerint kell eljárni.

             – Ismertesse az indítás alatti és a beindítás utáni teendőket!

Összekapcsolás után indítsuk be a segély jármű motorját és tartsuk fordulaton. Ezután indítsuk a lemerült akkumulátoros jármű motorját. Beindulás után kb 1-2 percig járassuk a járműveket összekapcsolt állapotban. Szétkapcsolás előtt a lemerült akkumulátoros jármű lámpáit kapcsoljuk fel, és így kapcsoljuk szét az összekötött akkumulátorokat. A motort hagyjuk alapjáraton járni.

3. A légrugózás ellenôrzése

             – Végezze el a légrugó elem állapotának ellenôrzését, szemrevételezéssel!

A maximális tartálynyomás elérése után a motort leállítom. Ellenôrizzük a tartály, a csôvezetékek, a szintállító szelep és a rugóelemek állapotát és tömítettségét. Levegô szivárgás esetén a hibát meg kell szüntetni. Évente egyszer szakműhelyben a rugóelemeket szét szedetjük, és a benne lévô szennyezôdéseket kipucoltatjuk.

             – Ismertesse a szintállítás módját és annak hibalehetőségeit!

A szintállító szelep az alvázhoz, az állító karja a tengelyhez van rögzítve. Terhelés esetén az alváz lesüllyed a tengely felé, és az állító kar a szintállító szelepen keresztül levegôt enged a rugóelembe, ezáltal az alváz ismét megfelelô magasságba kerül. A terhelés csökkenés esetén az alváz a tengelytôl felfele mozdul, ilyenkor a szintállító szelep a rugóelembôl kiengedi a levegô egy részét, és az alváz visszasüllyed az eredeti magasságra.

III. 1. A hidraulikus kormányszervóval ellátott kormányberendezés ellenôrzése

             – Mutassa meg a kormányberendezés részeit!

Kormánykerék, kormányoszlop, kormányszervó, hidraulika, olajszivattyú, olajtartály, nyomó vezeték, visszafolyó vezeték, kormánykar, tolórúd, irányítókarok, függôleges csapszegek, tengelycsonkok, gömbcsuklók, összekötô rúd, nyomtávrúd.

             – Végezze el az olajszint ellenôrzését és ismertesse, hogy hiány esetén milyen olaj tölthetô a tartályba!

Az olajszint az olaj tartályba nyúló nívópálcával ellenôrizhetô. Az olajszintnek a maximum és a minimum jelzés között kell lennie. Hiány esetén ugyanolyan minôségű hidraulika olajjal lehet utána tölteni, mint ami benne van. Naponta ellenôrizzük az olajszintet, és a gépkönyv elôírása szerinti idôközönként cseréljük (15-20 ezer km).

             – Ellenôrizze a szivattyú ékszíjának feszességét, továbbá a csôvezetéket (tömítettség )!

Álló motornál az ékszíjakat középen, közepes erôvel benyomjuk. A behajlás megengedett mértéke 1-2 cm. A csôvezetékek és a csatlakozások tiszták és szárazak legyenek. Ahol olajos poros lerakódást tapasztalunk, ott szivárog a rendszer.

2. Az akkumulátor elektrolit szintjének ellenôrzése

             – Végezze el az elektrolit szintjének ellenôrzését!

A folyadékszint magasságát nyáron 2 hetenként, télen 4 hetenként kell ellenôrizni. Ha átlátszó az akkumulátor háza, akkor az oldalán található szintjelzôk segítségével, szemrevételezéssel lehet a szintet ellenôrizni. De lehet egy üvegcsô vagy átlátszó műanyagcsô, esetleg fapálca segítségével a celladugók kicsavarása után is ellenôrizni.

             – Mondja el, hogy mikor megfelelô a folyadékszint magassága, és a hiány  mivel pótolható!

A folyadék szintje akkor megfelelô, ha a cella lemezeket 1-1,5 cm magasan ellepi, de legalább 1 cm legyen. Ezt minden cellában ellenôrizni kell. A hiányzó mennyiséget desztillált vízzel lehet pótolni (ha nincs, akkor a forralt víz is jó).

3. A kocsiszekrény ellenôrzése

             – Nyissa ki, csukja be az utastér és a rakodótér ajtajait!

Az utastér ajtajait a vezetôi ülésbôl, távvezérléssel, elektropneumatikus szeleppel lehet nyitni, zárni. A rakodótér ajtajait a jármű jobb oldalán kívülrôl egy kulcs segítségével lehet nyitni, zárni. A rakodótér ajtók felfele nyílnak.

             – Mutassa meg a vészkijáratokat, ismertesse azok nyitását (működtetését)!

Általában a hátsó szélvédô, egyes oldalablakok és a tetô szellôzôk.

IV.1. A kerékfékszerkezetek ellenôrzése

             – Mutassa meg a kerékfékszerkezetet (dobfék), a kerékfék hengert (fékkamrát)!

A dobféknél a kerékkel együtt forog a fékdob. A fékdob mögött található a két fékpofa, melyek állnak. A fékpofák között található a fékkulcs. A fékkulcsot rudazat segítségével a fékhenger, ill. a fékkamra forgatja el. Az elforduló fékkulcs a fékpofákat a forgó fékdobhoz nyomja, ezáltal fékezi a járművet. Fékezés után a fékpofákat rugó húzza vissza alaphelyzetbe. A fékpofa a T idomú acél, melyre ferrodolt szegecselnek.

             – Végezze el a fékbetét vastagságának ellenôrzését!

A féktartó tárcsán kémelô nyílás van, melynek elfordítása útján tudjuk ellenôrizni a fékbetétek vastagságát, melynek legalább 6-8 mm-nek kell lenni.

             – Ellenôrizze a fékhenger vagy -kamra nyomórudazatának elmozdulását (löketét)!

A fék-késedelmi idô csökkentése céljából feltétlenül kis hézagnak kell lenni a fékpofa és a fékdob között, kb. 0,8-1,5 mm.

A nyomó rudazat elmozdulása akkor jó, ha fékezéskor a lehetséges löket felét nem haladja meg. Ha ettôl több, akkor 1/3 löketre vissza kell állítani.

2. A kormányberendezés ellenôrzése

             – Mutassa meg a kormányberendezés részeit, ellenőrizze holtjátékát!

Kormánykerék, kormányoszlop, kormánymű (lehet szervó rendszerű), kor­mánykar tolórúd, irányítókarok, függôleges csapszegek, tengelycsonkok, gömbcsuklók, összekötôrúd, nyomtávrúd. A megengedett holtjáték 5-15° között legyen, ill. a kormánykerék külsô kerületén mérve 2-6 cm lehet. Szervó kormány esetén a mérésnél a motort alapjáraton járassuk. Ellenôrzéskor a kormányzott kerekek egyenesen álljanak.

             – Ismertesse a holtjáték megnövekedésének okait, következményeit és a szükséges  teendőket!

A holtjáték megnövekedése mindig a kormánymű komplett szerkezetének kopásából vagy lazulásából adódik. Kophat a kormánymű, a gömbcsuklók, a függôleges csapszegek, a kormányoszlop kardánkeresztjei (ha van). Nagy holtjáték esetén a jármű iránytartása, irányíthatósága rosszabb lesz. Az ilyen járművel közlekedni tilos, a hibát szakműhelyben kell megjavíttatni.

3. A műszertábla, műszerek, ellenôrzôlámpák és kapcsolók

             – Mutassa meg a műszereket, ismertesse feladatukat!

Sebességmérô, olajnyomás mérô, vízhôfok mérô, töltés jelzô, légnyomás mérôk.

             – Mutassa meg az ellenôrzôlámpákat, ismertesse, hogy melyik mikor és hogyan jelez!

Kézifék ellenôrzô lámpa, külsô világítás, távolsági fényszóró, irányjelzô, ajtó(k) működését jelzô lámpák.

             – Mutassa meg a villamos berendezések kapcsolóit!

Külsô, belsô világítás, fényváltó, irányjelzô, duda, indítómotor, fűtôberendezés, (légkondícionáló berendezés).

V.1. A légfékberendezés ellenôrzése

             – Mutassa meg a fagymentesítôt(levegőszárító berendezést), ismertesse feladatát!

Télen a levegô páratartalma miatt fagymentesítô működtetése szükséges. Lehet kézi vagy automatikus működtetésű. Feladata, hogy télen a levegô páratartalmából kicsapódó kondenzvíznek a szelepekre való ráfagyását megakadályozza fagymentesítô anyag (denaturált szesz) befecskendezésével a fékrendszerbe. A levegőszárító berendezés a kompresszorból áramló sűrített levegő nedvesség tartalmát megköti, így száraz levegő áramlik a rendszerbe.

             – Mondja el, hogyan kell a fagymentesítôt (levegőszárító berendezést) kezelni!

A tartályt indulás elôtt töltsük fel denaturált szesszel. Indulás elôtt kézi működtetés esetén 3-4 adagot nyomjunk a rendszerbe a kézi pumpa segítségével. Ha automatikus működtetésű, akkor kapcsoljuk adagolásra a fagymentesítôt. Kézinél napközben legalább további 4-5 befecskendezés ajánlott. A levegőszárító berendezést szárító képességét havonta ellenőrizzük, ha már nem megfelelő, akkor a betétet cseréljük ki.

             – Végezze el a fagymentesítôben a folyadékszint ellenôrzését és utántöltését!

A tetô vagy nívópálca eltávolítása után, ha szüksége, denaturált szesszel pótoljuk a hiányzó mennyiséget.

2. Az akkumulátor állapotának ellenôrzése, töltése

             – Végezze el az akkumulátor (rögzítettség, feszültség mérés egyszerű módszerrel) ellenôrzését!

Ellenőrizzük az akkumulátor rögzítettségét a tartóban. Megfelelô műszer segítségével mérhetem a feszültséget és a kapa­citást (terhelésmérô). Egyszerű módszer, ha bekapcsolt világítás mellett indítózok, és a fényerô csökkenése valamint a fôtengely forgásának lustasága árulkodik az akkumulátor állapotáról.

             – Ismertesse a pólusok és saruk, valamint a fedél tisztítását!

Elôírt idôközönként tisztítsuk meg a sarukat a sókirakódástôl, a pólusokat csiszoljuk fémtisztára. A sarukat helyezzük vissza, és rögzítsük megfelelôen, és kenjük be ôket savmentes vazelinnel. Ilyenkor a fedelet is tisztítsuk meg, és a dugók szellôzô nyílásait is pucoljuk ki.

             – Mondja el az akkumulátor töltésének szabályait és a munkavédelmi elôírá­sokat!

Az akkumulátor a névleges feszültségének megfelelô egyenárammal és a névleges amperóra kapacitásának egy tizedének megfelelô áramerôsséggel kell tölteni kb. 10 órán keresztül. Töltés elôtt a cellák záródugóit ki kell venni, ellenôrizni kell a folyadékszint magasságát, beállítjuk a töltôt a megfelelô értékre, a töltô csipeszeit rátesszük az akkumulátor kivezetéseire, ügyelve a polaritás helyességére, bedugjuk a töltôt a konnektorba, és a töltôt bekapcsoljuk. Munkavédelmi elôírás, hogy a töltésre szolgáló helyiségben a levegô akkumulátoronként legalább 8-10 légköbméter legyen. A helyiségben töltés alatt nyílt láng használata tilos.

             – Végezze el az akkumulátor töltôre kapcsolását!

Ha az akkumulátor a gk-ban van, a sarukat le kell kötni. Lásd elôbb.

3. Az ajtóműködtetô berendezés

             – Végezze el az utasajtó-működtetô berendezés ellenôrzését!

Az ajtók nyitása, zárása külön nyomógombbal végezhetô el. Az elsô ajtót kívülrôl is lehet nyitni, zárni nyomógombokkal. Természetesen csak akkor működtethetôek így az ajtók, ha megfelelô nyomású levegô van a rendszerben. A nyomógombok alatt ellenôrzô lámpák vannak, melyek akkor alszanak el, ha az ajtók bezáródtak.

             – Ellenôrizze a levegôhengerek, a csôvezetékek, csôkötések tömítettségét!

Nyomás alatt levô rendszernél, ha halljuk a levegô szökését (sziszeg), akkor derítsük ki, hogy hol és mi enged, és szüntessük meg a szivárgást. A munkahengerekben nyitáskor is és záráskor is nyomás van.

VI.1. A légfékberendezés ellenôrzése

             – Mutassa meg a szűrôt, a védôszelepet és a levegôtartályokat, ismertesse feladatukat!

Napjainkban a szűrô egy egységet képez a nyomásszabályozóval. A szűrô feladata, hogy a sűrített levegôbe jutott vizet, olajat és olajkokszot kiszűrje. A szűrôn található egy csatlakozó, ahova az abroncstöltô légvezetéket lehet csatlakoztatni. A védôszelep a tartály elôtt van, feladata a sűrített levegô elosztása a fékkörök és egyéb segéd berendezések között, hiba esetén kiiktatja a hibás berendezést, valamint a kompresszor meghibásodása esetén meggátolja a levegô visszaáramlását a tartályokból. A tartályok feladata a sűrített levegô tárolása.

             – Állapítsa meg, hogy a szűrôt kell-e vízteleníteni, és ha igen, végezze el a víztelenítését!

Ha a nyomásszabályozó szeleppel egybeépített a kombinált szűrô, akkor nem kell külön vízteleníteni, mert minden lefújáskor automatikusan vízteleníti magát. Ha nincs egybeépítve a nyomásszabályozó szeleppel, akkor a szűrôház alján lévô csavart kell kitekerni álló motornál, és leengedni belôle a vizet.

             – Végezze el a tartályok víztelenítését, mondja el, hogy mi a következménye a víztelenítés elmulasztásának!

A tartály alján található a kézi működtetésű víztelenítô szelep. Ferdén meghúzva a szelepet, kiengedi az összegyűlt vizet. A víztelenítést nyáron hetente, télen naponta végezzük el azokon a járműveken, ahol automatikus víztelenítô szelep nincs felszerelve. Ha megfeledkezünk a víztelenítésrôl, télen a víz befagyhat, valamint a tartályban a sok víz miatt kisebb lesz a levegô térfogata, azaz kevesebb lesz a levegô, ami fékezéskor nagy nyomásveszteséget okoz.

2. Az ablaktörlô és ablakmosó

             – Végezze el az ablaktörlô és mosó működésének ellenôrzését!

Ellenôrizzük a gumilapátok állapotát, a mosótartály feltöltöttségét. Kihajtott lapátoknál ellenôrizzük a törlô berendezés és a mosó működô képességét.

             – Ellenôrizze az ablakmosó tartályában a folyadékszintet!

Szemrevételezéssel ellenôrizzük, mindig legyen teletöltve ablakmosó folya­dékkal.

             – Ismertesse, milyen folyadékot kell az ablakmosó tartályba tölteni!

A tartályba mindig tiszta víz és ablakmosó folyadék keverékét töltsük. Télen el kell végezni a folyadék fagymentesítését. Erre a téli szélvédô mosó koncent­rátum a legalkalmasabb.

3. A levegőszűrő

– Mutassa meg a levegőszűrőt!

A levegőszűrő a motortérben található. Ez egy papírbetétes levegőszűrő előtte egy porgyüjtővel.

             – Ellenőrizze a szívórendszert!

Az újabb típusokon a műszerfalon elhelyezett visszajelző műszer segítségével ellenőrizhető a  szűrőbetét áteresztő képessége. Eltömődött levegőszűrő betétet tisztítsuk ki, vagy ha nagyon koszos akkor cseréljük újra.

             – Végezze el a napi karbantartást!

VII. 1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenôrzése

             – Mutassa meg a levegôellátó (töltôkör) szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Kompresszor a sűrített levegô elôállítását végzi, fagymentesítô télen fagymetesítést végez, kombinált szűrôvel egybeépített nyomásszabályozó szelep a kellô tartálynyomás elérése után üres járatra kapcsolj a kompresszort, ha a tartály nyomása leesett a bekapcsolási értékre, újratöltésre kapcsolja a kompresszort, védôszelep elosztja a levegôt a tartályok között, és kiiktatja a sérült egységet. Tartályok fékezô körönként egy és segédberendezéseknek és a rögzítôféknek külön-külön egy-egy, a levegô tárolására szolgál. Rögzítôfék szelep a rögzítôféket működteti, kétkörös pedálszelep a két fékkört működteti, kétutas szelep megakadályozza, hogy a rögzítôfék és az üzemifék egyszerre működjön, relészelep a rögzítôfék gyorsabb működését segíti. Kapcsolószelep segítségével oldható hiba esetén a rögzítôfék, differencianyomás kapcsoló szelep a vezérlô vezeték szakadása esetén biztosítja a pótkocsi fékezhetôségét, pótkocsifék vezérlôszelep működteti a pótkocsi fékszelepet, kapcsoló fej, csôszűrô apró szennyezôdésektôl megszűri a levegôt, pótkocsi légtartály a pótkocsifék működéséhez szükséges levegôt tárolja, pótkocsi fékszelep a pótkocsi féket működteti.

             – A légtartályokat töltse fel az elôírt értékekre ellenôrizze a levegônyomást a   töltôkörben!

A kettôs nyomásmérô segítségével ellenôrizhetô a légtartályok feltöltöttsége. A motort a lefújásig kell járatni.

             – Ismertesse, hogy mennyi a feltöltési idô hibátlan üzem esetén!

Hibátlan üzem esetén közepes motorfordulatszám mellett gk. részére 5-6 perc, szerelvény esetében 10-12 perc a feltöltési idô üres légtartályoknál. Ha ettôl több, keressük meg a hibát. Lehet a levegôszűrô eltömôdve, az ékszíj meglazulva, a szelepek megkopva, a kompresszor dugattyúi, dugattyú gyűrűi elkopva.

2. Ismertesse a szellőztető- és a fűtőberendezés (légkondícionáló, ha van) működését!

A műszerfal bal felső részén elhelyezett kapcsolókkal lehet működtetni a szellőztető és a  fűtőberendezés ventillátorait. Két féle fűtő berendezés található a járművön. Az egyik a jármű  motorjának hűtőkörébe van bekötve és a motor hulladék hőjét hasznosítja az utastér fűtésére. A járműben elöl és bal oldalt hátul találhatjuk a radiátorokat. A radiátorok felé áramló meleg hűtőfolyadékot a motortérben elhelyezett csappal lehet elzárni. A csap zárt állapotában, ha  bekapcsoljuk a ventillátorokat hideg levegőt fog befújni az utastérbe, így nyáron az utastér  szellőztethető. A másik fűtőberendezés egy gázolajos kályha. Kezelő kapcsolói a műszerfal alatt baloldalt a kuplung pedál felett található. Mivel tűzveszélyes berendezés, szigorúan tartsuk be     működtetése során  a gyári előírásokat. Csak szakműhelyben javíttassuk. Újabb típusokon már található légkondícionáló berendezés is. Szintén a műszerfalon elhelyezett kezelő szervekkel működtethetjük, illetve ki is kapcsolhatjuk. Bekapcsolt állapotban a jármű üzemanyag fogyasztása több literrel meg emelkedik. Ügyeljünk arra, hogy esetleges sérülésekkor a hűtőközeg ne csöpögjön  a bőrünkre, mert fagyási sérülést okozhat.

3. Az akkumulátor állapotának ellenôrzése, töltése

             – Végezze el az akkumulátor (rögzítettség, feszültség mérés egyszerű módszerrel) ellenôrzését!

Megfelelô műszer segítségével mérhetem a feszültséget és a kapa­citást (terhelésmérô). Egyszerű módszer, ha bekapcsolt világítás mellett indítózok, és a fényerô csökkenése valamint a fôtengely forgásának lustasága árulkodik az akkumulátor állapotáról.

             – Ismertesse a pólusok és saruk, valamint a fedél tisztítását!

Elôírt idôközönként tisztítsuk meg a sarukat a sókirakódástôl, a pólusokat csiszoljuk fémtisztára. A sarukat helyezzük vissza, és rögzítsük megfelelôen, és kenjük be ôket savmentes vazelinnel. Ilyenkor a fedelet is tisztítsuk meg, és a dugók szellôzô nyílásait is pucoljuk ki.

             – Mondja el az akkumulátor töltésének szabályait és a munkavédelmi elôírá­sokat!

Az akkumulátor a névleges feszültségének megfelelô egyenárammal és a névleges amperóra kapacitásának egy tizedének megfelelô áramerôsséggel kell tölteni kb. 10 órán keresztül. Töltés elôtt a cellák záródugóit ki kell venni, ellenôrizni kell a folyadékszint magasságát, beállítjuk a töltôt a megfelelô értékre, a töltô csipeszeit rátesszük az akkumulátor kivezetéseire, ügyelve a polaritás helyességére, bedugjuk a töltôt a konnektorba, és a töltôt bekapcsoljuk. Munkavédelmi elôírás, hogy a töltésre szolgáló helyiségben a levegô akkumulátoronként legalább 8-10 légköbméter legyen. A helyiségben töltés alatt nyílt láng használata tilos.

             – Végezze el az akkumulátor töltôre kapcsolását!

Ha az akkumulátor a gk-ban van, a sarukat le kell kötni. Lásd elôbb.

VIII. 1. Az üzemi légfékberendezés működésének ellenôrzése

             – Mutassa meg a fékezôkör szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Pedálszelep a pillanatnyi pedálerôvel arányos nyomású levegôt vezéreljen a fékkörök fékhengereibe, ill. fékkamráiba. Pótkocsifék vezérlôszelep akár üzemi, akár kézifék esetén működteti a pótkocsifék szelepet (csak csuklós autóbusz esetén). Fékkamrák, fékhengerek a sűrített levegô nyomásást felhasználva a fékkulcsot elfordítják, ezáltal fékezik a járművet. Dinamikus fékerô-szabályozó a tengelyterhelés függvényében szabályozza a hátsó kerekek fékezési nyomását. Féklámpa kapcsoló fékezésekor bekapcsolja a féklámpát.

             – Ellenôrizze a fékezôkör tömítettségét!

A fékpedált nyomjuk be 3 bar fékezési nyomásig, és itt tartsuk meg 3 percig. Ezen idô alatt nyomásesés nem lehet. Ha szemmel láthatóan csökken a nyomás, meg kell keresni a szivárgás helyét, és meg kell szüntetni a tömítetlenséget.

             – Ellenôrizze a nyomásesést (levegôfogyasztás) egy teljes fékezéskor, mi lehet a nagy (levegôfogyasztás) nyomásesés oka!

Teljesen feltöltött légtartályoknál, álló motornál csináljunk egy teljes fékezést. A fékezés után a tartályokban a nyomásesés maximum 0,7 bar lehet, és a két mutatónak 1 másodpercen belül azonos értéket kell mutatni. A nagyobb nyomásesést okozhatja a fékhenger dugattyúinak nagy lökete vagy a tartályokban összegyűlt sok kondenzvíz.

2. Végezze el az elakadást jelző háromszög felállítását!

3. Az akkumulátor elektrolit szintjének ellenôrzése

             – Végezze el az elektrolit szintjének ellenôrzését!

A folyadékszint magasságát nyáron 2 hetenként, télen 4 hetenként kell ellenôrizni. Ha átlátszó az akkumulátor háza, akkor az oldalán található szintjelzôk segítségével, szemrevételezéssel lehet a szintet ellenôrizni. De lehet egy üvegcsô vagy átlátszó műanyagcsô, esetleg fapálca segítségével a celladugók kicsavarása után is ellenôrizni.

             – Mondja el, hogy mikor megfelelô a folyadékszint magassága, és a hiány  mivel pótolható!

A folyadék szintje akkor megfelelô, ha a cella lemezeket 1-1,5 cm magasan ellepi, de legalább 1 cm legyen. Ezt minden cellában ellenôrizni kell. A hiányzó mennyiséget desztillált vízzel lehet pótolni (ha nincs, akkor a forralt víz is jó).

IX.1. A lassítófék (tartósfék) működésének ellenôrzése

             – Mutassa meg a lassítófék szerelvényeit, ismertesse feladatát!

Működtetôszelep, amely lehet mechanikus vagy elektromos kapcsolású, a tartályból levegôt engedünk a munkahengerekbe. Az egyik munkahenger a kipufogó csôben lévô csappantyút elfordítja, így a kipufogó gázok nem tudnak eltávozni, a másik munkahenger az adagoló gázkarját visszahúzza, és null töltésre állítja az adagolót. ilyenkor a motor nem kap üzemanyagot. Szerelvény esetében a pótkocsin lévô elektropneumatikus szelep, amely a lassítófék bekapcsolásakor kb. 0,6-1,6 bar nyomású levegôt enged a pótkocsi légtartályából a munkahengerekbe. Városi buszoknál a fékpedálba építenek egy elektromágneses pneumatika szelepet, amely kis fékezés esetén bekapcsolja a tartósféket. Ez a szerkezet 30 km/h alatti sebesség esetén oldja a tartósféket. Így nem fullad le a motor, valamint csúszós úttesten elkerülhetô a kerekek blokkolása. Újabb tipuskon retarder található. A retarder a műszerfalon elhelyezett több állású kapcsolóval működtethető. A retarder csak a hajtott kereket fékezi, a motort nem fojtja meg.

             – Végezze el a lassítófék működésének ellenôrzését!

Ha álló járműnél és járó motornál működtetjük, akkor a motor leáll, mert nem kap üzemanyagot.

2. A folyadékhűtés ellenôrzése

             – Végezze el a folyadékszint ellenôrzését!

Hideg motornál ellenôrizzük a szint magasságát. A kiegyenlítô tartályba az elôírt szintig legyen folyadék. A jármű motortrében hátul található, középen fent.

             – Ismertesse az utántöltés szabályait (baleset és motor-védelem), továbbá az utántöltést   (hová, mit)!

Hideg motornál a tartályba töltsük a hiányzó folyadék mennyiséget. Túlme­legedett motornál várjuk meg, amíg a motor lehűl kb. 50 °C-ra, (a motort kézzel meg tudom fogni), ezután egy ronggyal tekerjük le a tartály zárósapkáját (hamarabb nem, mert a túlnyomás miatt a forró folyadék kicsaphat, és összeégethet minket), és járó motornál lassan töltsük utána a hiányzó mennyiséget. Ide lehetôleg desztillált vizet vagy fagyállóval kevert desztillált vizet töltsünk bele.

             – Mutassa meg, hogy hol  kell a hűtô- és fűtôberendezést légteleníteni!^**

A légtelenítôcsap általában a vezetôfülke hôcserélôjén vagy a páramentesítôn van. A csap megnyitásával addig kell járatni a motort, amíg buborékmentes víz folyik belôle.

3. A tachográf (menetíró) ellenôrzése

             – Mutassa meg a tachográfot és ismertesse a rajta található kapcsolók, ellenôrzôlámpák feladatát!

Általában a sebességmérô óra helyén található, amely méri a jármű sebességét, megtett utat és az eltelt idôt. Többféle tachográf használatos, 24 órás, 7 napos méréshatárú, egy vagy két vezetô adatait külön rögzítô, mechanikus vagy elektronikus működtetésű. Kulcs nyitja, zárja. Található rajta egy idôcsoport kapcsoló, melynek segítségével beállítható, hogy melyik vezetô dolgozik, és melyik pihen. Van egy ellenôrzô lámpa, amelyik akkor világít, ha a szerkezet üzemképtelen, vagy nincs benne írókorong. Van egy lámpa, amelyik, akkor világít, ha a megengedett sebességet túllépjük, és van még egy ellenôrzô lámpa, amelyik akkor világít, ha az idômérô óra romlott el.

             – Végezze el a tachográf korong(ok) cseréjét és a tachográf működésének és hitelesítésnek ellen­ôrzését!

Korong cserénél a gk. és a vezetô(k) adatait fel kell írni a korongra, az indulási idôvel azonos állásba kell behelyezni a korongot, lezárni a tachográfot, és ha az ellenôrzô lámpák nem világítanak, el lehet indulni a járművel.

X.1. A rögzítôfék (rugóerô-tárolós) ellenôrzése

             – Mutassa meg a rögzítôfék fôbb szerelvényeit, ismertesse feladatukat!

Kézifékszelep működteti a relészelepet és a pótkocsifék vezérlô szelepet. Kétutas szelep kizárja a rögzítôfék és az üzemifék együttes fékezési erejét. Relészelep közvetlenül összekapcsolja a munkahengert a légtartállyal. Rugóerô-tárolós munkahenger megvalósítja a jármű rögzítô fékezését. Kapcsoló szelep segítségével, hiba esetén külső levegővel oldható a rögzítőfék.

             – Ellenôrizze a rögzítôfék működését (rögzítés, oldás)!

Ha a rögzítôfék oldott állapotában van az ellenôrzô lámpa elalszik. A rögzítôfék oldásához megfelelô nyomású levegô szükséges.(kb 5 bár)

             – Mutassa meg, hogy hiba esetén a rögzítôfék hogyan oldható!

A kapcsolószelep rúdját benyomva, a dugattyú a másik végállásba tolódik, mely lehetôvé teszi, hogy a rugóerô tárolós munkahengert külsô levegôforrással működtessük.

2. Az ékszíjak feszességének ellenôrzése

             – Ismertesse, hogy mikor végezhetô el az ellenôrzés (balesetvédelem)!,

Az ellenôrzést mindig álló motornál szabad elvégezni, és gondoskodjunk arról is, hogy a motort senki ne tudja beindítani.

             – Ismertesse az ékszíj megengedett behajlását!^**

A feszesség általában akkor jó, ha a hosszab­bik ágon, középen, közepes erôvel megnyomva az ékszíjat 1-2 cm-re lehet benyomni. A konkrét mérési erőt az adott jármű gépkönyve tartalmazza.

             – Végezze el az ékszíj állapotának, feszességének ellenôrzését és ismertesse utánállítását!

Az ékszíj állapotát szemrevételezéssel ellenőrizhetjük. Akkor jó ha nincsen rajta repedés, nem láthatóak rajta kopások. Utánállítás általában a generátor billentésével történik, vagy a feszítő tárcsa magassági helyzetének megváltoztatásával. Az ékszíjat 60.000 km megtétele után ajánlatos kicserélni.

3. A világító- és jelzôberendezések ellenôrzése, biztosítók

             – Végezze el a világító- és jelzôberendezések működésének ellenőrzését (kapcsolók, visszajelzô lámpák )!

Melyik kapcsoló mit kapcsol, hova milyen izzót kell berakni, hogyan kell ôket kicserélni, milyen színűek lehetnek a különbözô lámpák, milyen színű a vissza­jelzô lámpája és hogyan jelez vissza.

             – Mutassa meg a biztosítószekrényt (táblát), cseréljen biztosítót!^**

Általában a műszerfal jobb alsó részében, egy ajtó mögött található. A szekrény ajtajával szemben van a busz elsô ajtaja. A biztosíték a villamos fogyasztókat védi meg az esetleges túláram káros következményeitôl, villamos tűz keletkezésétôl. Ha a biztosíték kiégett, csak ugyanolyan formájú és amper számú biztosítékkal pótolható. Elôtte szüntessük meg a zárlatot.